Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Mirnics Károly: Módszertani nehézségek a vajdasági magyarság identitásának tanulmányozása során
A települések névváltoztatásával itt lehetetlen foglalkozni, mert ez 1945 óta állandó folyamat volt. Nem kevésbé jelentős politikai-közigazgatási változások mentek végbe az egyik népszámlálástól a másikig. Szükséges viszont megemlíteni Vajdaság tartománynak, mint területi egységnek a közigazgatási-politikai módosítását. Már közvetlenül az 1948-as népszámlálás után a pancsovai járáshoz tartozó Borcát és Ovcát elcsatolták Vajdaságtól. Az 1953-as népszámlálás után Batajnica, Becmen, Boljevci, Dobanovci, Jakovo, Petrovcic, Progar, Surcin és Ugrinovci településeket /amelyek korábban a zimonyi járáshoz tartoztak/ a szűkebb értelemben vett Szerbiához csatolták. Ugyanakkor mintegy kárpótlásul Vajdasághoz csatolták Macvanska Mitrovica, Nocaj, Ragenkovic, Ravnje és Salas Nocajski településeket, amelyek korábban a központi Szerbia mácsvai járásához tartoztak. Az 1953-as népszámlálás után a bánáti Molint /Tóbától délre/ széttelepítették. A népszámlálási adatok megjelentetése Az egyes népszámlálásokra vonatkozó adatok megjelentetése 1948-tól 1991-ig nagymértékben megváltozott. Az össznépességre vonatkozó adatok mennyisége megnövekedett. Az 1981-es népszámlálás adatait 196 táblázatban dolgozták fel, ebből azonban nagyon keveset jelentettek meg és tettek hozzáférhetővé kiadvány formájában. A táblázatok legnagyobb részét ügynevezett mikrofish-eken őrzik. Az 1991-es népszámlálásra vonatkozó adatokat 250 táblázatban tervezik feldolgozni, 1994-ig. Ebben az óriási mennyiségű adatban - figyelembe véve, hogy a volt Jugoszlávia soknemzetiségű ország volt - viszonylag kevés a nemzetiségek szerinti adatfeldolgozás. A nemzetiségekre vonatkozó adatok elégtelensége és nem kielégítő módon való feldolgozása nagymértékben hozzájárult Jugoszlávia felbomlásához. Az információk hiánya ugyanis nemcsak valós, de nagyon gyakran minden reális alapot is nélkülöző, ám állandó nemzetiségi félreértésekre és villongásokra adott okot. Az adatok közel sem világítják meg azokat a társadalmi-gazdasági különbségeket, amelyek az egyes nemzetiségi csoportok állapotában és fejlődésében előálltak. Itt elsősorban azoknak az adatoknak a hiányára gondolok, amelyek segítségével nyilvánvalóvá és láthatóvá válhatott volna az egyes nemzetiségeknek a termelésben betöltött szerepe, valamint az államapparátusban, a közhivatalokban, a foglalkoztatásban stb. elfoglalt helye. Ami a háztartásokról, a lakásokról és a mezőgazdasági birtokokról szóló adatokat illeti, ezek egyáltalában nem kerültek nemzetiségi megvilágításba egyetlen népszámlálás alkalmával sem. Mivel gyakorlatilag minden társadalmi és gazdasági folyamat állami és pártigazgatási ellenőrzés alatt volt, e mulasztásnak a súlya most utólag érezhető igazán, amikor is világosan meg kellene határozni a nemzetiségi törésvonalak jellegzetességeit, mibenlétüket, s általában létezésüket. Az 1981-esnépszámlálás csupán egyetlenegy adatot - a nemzetiségi hovatartozást - jelentetett meg helységenként. Ez nem tesz lehetővé semmilyen tervezést a nemzetiségi politikában. Ha bármilyen komolyabb nemzetiségi politika folyt volna, legalább a leglényegesebb kontingenseket meg kellett volna jelentetni helységenként. Például a nemzetiségek korcsoport szerinti kimutatását helységenként, mert ez nélkülözhetetlen a különböző tannyelvű iskolák megtervezésénél. Ilyen adatokat viszont nem hoztak nyilvánosságra, holott szükségességükről számos jelzés érkezett. A legtöbb nemzetiségi vonatkozású adat megjelentetési szintje vagy köztársasági-tartományi, vagy községi. A magyar nemzetiségre vonatkozóan az 1981-es népszámlálásból a következő adatok jelentek meg kiadványokban vagy mikrofish-en: Táblázat száma Vonatkozás Legalacsonyabb szint 056 069 Költözés és ideje Külföldön dolgozók korcsoportok szerint Aktív népesség, foglalkozás szerint Munkások, nem és szakképzettség szerint Családok Állandó lakhelyű lakosság, anyanyelv szerint Külföldön dolgozók és családtagjaik Nemzetiségi hovatartozás és anyanyelv tartományi tartományi 075 tartományi 097 Közlöny tartományi tartományi MF 021 községi MF 041 községi MF 054 községi 146
