Kárpátalja településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1996)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

A közigazgatási egységek népességének száma és nemzetiségi összetétele, 1880-1941 Kiadványunk településenkénti idősorait az 1910. évi közigazgatási beosztás szerint közöljük. Módunkban áll tehát a népesség számának és etnikai összetételének változását azonos közigazgatási egységekre vetítve bemutatni. Kárpátalja települései 1910-ben hat vármegye fennhatósága alá tartoztak. A Szabolcs és a Szatmár vármegyébe tartozó települések lakosságszáma hat évtized alatt alig felével növekedett, míg Bereg, Máramaros, Ung és Ugocsa vármegye népessége 180-230 százalékkal nőtt. A vármegyénkénti népességnövekedés évtizedenkénti üteme Kárpátalja össznépességszámának változását követte. Az 1910-1921 közötti népességnövekedés mértéke a legalacsonyabb, sőt Bereg és Ung vármegye kivételével csökken a jelenlévő népesség száma. A népesség vármegyénként, 1880-1941 Vármegye 1880 1910 1921 1930 1941 Bereg 134 954 209 706 216 234 260 067 291 924 Ung 75 749 104 147 108 133 128 352 142 359 Máramaros 137 666 215 577 215 432 261 227 316 281 Szabolcs 2 703 3 479 3 351 3 620 4 041 Szatmár 1 169 1 525 1 391 1 557 1 744 Ugocsa 49 039 68 340 67 892 79 492 94 240 Összesen 401 280 602 774 612 442 734 315 850 589 1880. évi népszámlálás = 100,00 Bereg 100,00 155,39 160,23 192,71 216,31 Ung 100,00 137,49 142,75 169,44 187,94 Máramaros 100,00 156,59 156,49 189,75 229,75 Szabolcs 100,00 128,71 123,97 133,93 149,50 Szatmár 100,00 130,45 118,99 133,19 149,19 Ugocsa 100,00 139,36 138,44 162,10 192,17 Összesen 100,00 150,21 152,60 182,99 211,97 Előző népszámlálás = 100,00 Bereg — 155,39 103,12 120,27 112,25 Ung 137,49 103,83 118,70 110,91 Máramaros 156,59 99,93 121,26 121,08 Szabolcs — 128,71 96,32 108,03 111,63 Szatmár 130,45 91,21 111,93 112,01 Ugocsa 139,36 99,34 117,09 118,55 Összesen 150,21 101,60 119,90 115,83 Bereg és Ung vármegyében az északi (Alsóvereczkei, Latorczai, Szolyvai és a Nagybereznai, Perecsenyi) járások, Máramaros vármegyében pedig a déli, a román határ mentén fekvő járások népességszáma növekedett a legerőteljesebben, kétszeresére, két és félszeresére. A járások népességének évtizedenkénti változása is követte a vármegyék, illetve Kárpátalja össznépességszámának hullámzását. Nyilvánvaló, hogy a járások népességszámának alakulását nagyrészt a többségi etnikum eltérő természetes szaporulata és a kivándorlás mértéke döntötte el. 16