Kárpátalja településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1996)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

A járások népességszámának változása, 1880-1941 1880. évi népszámlálás = 100,00 Vármegye, járás 1910 1921 1930 1941 Sereg vármegye t Alsóvereczkei 161,47 158,20 182,32 204,48 Felvidéki 141,45 144,93 165,29 184,65 Latorczai 149,51 152,27 180,71 207,81 Mezőkaszonyi 142,25 144,41 166,23 171,06 Munkácsi 152,37 152,84 180,20 200,90 Szolyvai 180,57 190,05 245,87 297,06 Tiszaháti 146,77 143,92 171,23 184,42 Összesen 151,63 153,35 181,58 203,54 Ung vármegye Nagybereznai 159,79 158,35 184,60 214,64 Nagykaposi 124,15 132,65 149,26 151,35 Perecsenyi 153,17 151,28 174,80 199,55 Szerednyei 114,74 115,83 12,07 138,08 Ungvári 116,13 116,59 146,65 116,28 Összesen 136,50 135,97 157,94 166,88 Máramaros vármegye Dolhai 158,64 160,57 194,78 224,70 Huszti 155,73 161,78 205,87 247,58 Ökörmezői 157,56 151,03 175,06 211,22 Szigeti 173,41 179,11 206,94 243,60 Taraczvizi 152,23 157,90 189,72 229,14 Técsői 149,38 146,72 179,91 225,24 Tiszavölgyi 154,99 144,50 175,96 221,19 Összesen 156,59 156,49 189,75 229,75 Szabolcs vármegye Tiszai 128,71 123,97 133,93 149,50 Szatmár vármegye Szatmárnémeti 130,45 118,99 133,19 149,19 Ugocsa vármegye Tiszáninneni 140,95 140,87 162,66 194,25 Tiszántúli 136,43 133,99 161,08 188,34 Összesen 139,36 138,44 162,10 192,17 Igen jellemző, hogy 1921-ben és 1930-ban Kárpátalja három városában, az igazgatási, gazdasági központokban a szlovákok, a zsidó nemzetiségűek és a magyarok aránya 37-17 százalék között ingadozott, míg az oroszok a három városban együttesen sem lépték túl a négy százalékos hányadot. A szlovák, zsidó, magyar és orosz nemzetiségűek hányada Beregszász, Munkács és Ungvár városban, 1921, 1930 (százalék) Nemzetiségek 1921 1930 Szlovák 36,92 36,68 Zsidó 18,74 20,17 Magyar 18,87 16,46 Orosz 2,44 3,29 17