Kárpátalja településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1996)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

élveszületési aránya mintegy harmadával volt alacsonyabb, mint az orosz nemzetiségű népességé (26-29 ezrelék). Ugyanezen időszakban az orosz nemzetiség természetes szaporulata kétszer akkora (20,60 ezrelék), mint a magyar és német nemzetiségű népességé és közel ötszöröse a szlovákság természetes szaporulatának (4,15 ezrelék). Nyilvánvaló tehát, hogy a többféle etnicitást összefoglaló orosz (rutén) nemzetiség számának szaporodása és arányuk viszonylagos stabilitása elsősorban demográfiai jellemzőiknek tulajdonítható, számba véve az első világháborút megelőző és követő kivándorlásukat is. Az is feltételezhető, hogy a szlovákság számának 1910 és 1921 között közel háromszorosára növekedése nem természetes szaporulatuknak, hanem elsősorban a cseh nemzetiségű hivatalnok- és vezető réteg bevándorlásának eredménye. Bizonyára kivándorlásuk idézte elő számuk 1930 és 1941 közötti egyötödére való csökkenését. A magyar nemzetiségűek számának és arányának hullámzását egyrészt az 1880-1910. évekre jellemző magyarosítási törekvések, másrészt a zsidó nemzetiség 1921. évi népszámlálási elkülönítése, illetve az 1941. évi népszámlálásnál e kategória megszüntetése okozta. A magyarsággal összefüggésben a politikai változásokkal együtt járó, jól elhatárolható rétegek vándorlását és egyéb adminisztratív és közigazgatási ténykedések pozitív és negatív hatását sem zárhatjuk ki. A zsidó nemzetiségűek nagyságrendjével összefüggésben kiemeljük, hogy számuk és arányuk 1921-ben és 1930-ban közel azonos a zsidó vallású népesség számával és arányával (1921: 15,38 százalék, 1930: 15,44 százalék). 1941-ben pedig a jiddis nyelvet beszélők száma és aránya közelítette meg az 1930. évi zsidó nemzetiségűek számát és arányát (1930: 78 699, 9,25 százalék). 1880 és 1910 között a német nemzetiségű népesség száma - Kárpátalja leggyorsabban növekvő etnikumaként - több mint kétszeresére növekedett (208,47). Feltételezhető azonban, hogy a német nemzetiségűek számát a német nyelven beszélő bevándorlók száma is növelte, összevetve az 1921 és 1941 közötti időszak német, zsidó és jiddis nemzetiségű, illetve anyanyelvű népesség számának alakulását az előzőekben leírt feltételezés reálisnak minősíthető. A kárpátaljai román, horvát-szerb, illetve jugoszláv, lengyel, cigány és egyéb anyanyelvű, illetve nemzetiségű népesség száma együttesen sem számottevő. Alábbi adatainkból kitűnik, hogy a románok száma 1880 és 1941 között ugyancsak több mint kétszeresére emelkedett. Az egyéb nemzetiségűek adatai, amint már említettük, 1921-ben és 1930-ban csak az állampolgársággal rendelkező megszámláltakat tartalmazzák. Nemzetiség Román 7 462 11 460 Horvát-szerb 159 179 Cigány Lengyel 1941 10 810 12 777 15 145 193 148 418 1 442 1 193 298 610 Az egyéb nemzetiségűek száma, 1880-1941 1880 1910 1921 1930 A Kárpátalja nemzetiségeinek számát és arányát tartalmazó idősorokat összefoglalva - szem előtt tartva az összehasonlítás nehézségeit - megállapíthatjuk, hogy 1880 és 1941 között az orosz nemzetiségűek folyamatos többsége és számuk kétszeresére való növekedése, valamint az össznépesség mintegy egynegyedét alkotó magyar etnikum nagyságrendje és aránya - ideszámítva a zsidó nemzetiségűek túlnyomó többségét is jellemezte és határozta meg Kárpátalja nemzetiségi struktúráját. -? a 15