A Délvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1998)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

Az alábbiakban bemutatjuk a magyar anyanyelvű népesség arányát az 1910. évi közigazgatási beosztás szerint járásonként (ideértve az rt. városokat is). A magyar anyanyelvű népesség aránya (százalék) járásonként, 1910-1941 Járá- -25 | 25-50 | 50Vármegye sok százalé

k [számai 1910 | 1921 | 1931 11941 [ 1910 [ 1921 11931 | 1941 | 1910 | 1921 [ 1931 | 1941 Baranya 3 1 1 1 3 222 - - - Vas 2 2 2 1 - - 1 Zala 5 2 3.2 2 1.2 1 1 1 Bács-Bodrog 15 7 7 862 433 64 46 Csongrád 1 - - ___ ___ 1 1 11 Krassó-Szőrény 1 — — — 1 11 Temes 4444 ___ - " - Torontál 14 779 665 11Összesen 45 22 24 22 10 14 14 11 8 9 7 5 8 1931-ig minden második járásban 25 százaléknál kisebb volt a magyar anyanyelvű népesség hányada, és 1910. évet követően folyamatosan csökkent az 50 százaléknál nagyobb magyar anyanyelvű járások száma. A magyar etnikum politikai, oktatási és egyéb körülményeinek alakulását azonban pontosabban jellemzi az első világháború utáni közigazgatási reformmal kialakított járások nemzetiségi aránya, különösen Baranya-Bácska és Bánát kerületben, azon a tájon tehát, ahol a magyar népesség mintegy négyötöde élt. A magyar, a délszláv és az egyéb anyanyelvű népesség aránya ( százalék) 1921-ben Bácska-Baranya és Bánát kerületben, járások szerint A Ebből Járás, kerület népesség magyar 1 délszláv [ egyéb száma százalék Apatin (Apatin) 46 380 25,4 34,0 40,6 Kiskőszeg (Batina) 20 473 36,8 39,8 23,4 Dárda (Darda) 28 979 31,5 26,3 42,2 Zsablya (Zabalj) 30 102 16,8 70,2 13,0 Újvidék (Novi Sad) 54 578 20,4 22,4 57,2 Hódság (Odíaci) 48 350 4,8 19,9 75,3 Palánka (Palanka) 41 212 3,9 33,7 62,4 Zenta (Senta) 46 850 80,8 18,0 1,2 Zombor (Sombor) 64 066 30,4 20,1 49,5 Óbecse (Stari Beéej) 56 631 49,5 47,9 2,6 Topolya (Topola) 57 067 77,3 6,9 15,8 Bácska-Baranya (Baőka Baranja) 494 688 36,0 28,1 35,9 20