A Délvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1998)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

A magyar, a délszláv és az egyéb anyanyelvű népesség aránya ( százalék) 1921-ben Bácska-Baranya és Bánát kerületben, járások szerint (folytatás) Járás, kerület ' A népesség száma Ebből Járás, kerület ' A népesség száma magyar délszláv egyéb Járás, kerület ' A népesség száma százalék Alibunár (Alibunar) 42 080 5,4 37,2 57,4 Fehértemplom (Bela Crkva) 34 254 1,7 59,9 38,4 Tpolya (Velika Kikinda) 29 811 24,5 53,6 21,9 Nagybecskereg (Veliki Beékerek) 60 975 16,9 31,4 51,7 Versec (VrSac) 37 816 15,2 23,7 61,1 Antalfalva (Kovaőica) 46 101 11,5 53,2 35,3 Kevevára (Kovin) 33 704 13,0 50,2 36,8 Törökkanizsa (Nova Kanji2a) 34 185 54,3 39,9 5,8 Törökbecse (Novi Beőej) 48 449 27,3 69,9 2,8 Pancsova (Panőevo) 46 947 6,1 33,5 60,4 Bánát (Bánat) 414 322 17,0 44,6 38,4 Bácska-Baranya, Bánát összesen 909 010 27,3 35,5 37,2 Az első világháborút övező demográfiai folyamatok, a magyar anyanyelvű népesség kivándorlása, kitelepítése, a délszlávok bevándorlása (a földreform során 20 000 délről bevándorolt délszláv család jutott földhöz Magyarország határai mentén) sem változtatta meg ennek a tájnak alapvető etnikai jellemzőit. Nevezetesen a sokféle egyéb nemzetiségű (német, szlovák, román, rutén, orosz stb.) népesség súlyának dominanciáját (37,2 százalék), illetve Bácska-Baranya területén a magyar anyanyelvű népesség többségét (36,0 százalék). Végezetül azt is összefoglaltuk, hogy miként változott - az 1910. évi közigazgatási beosztást tekintve alapnak - a Délvidéken a települések száma, a magyar anyanyelvűek arányát tekintve megkülönböztető tényezőként. A táblázat adatainak értékelése előtt azonban ki kell emelnünk, hogy a települések száma 1921-ben és 1931-ben, valamint 1941-ben is megváltozott a közigazgatási reformokat követően (községegyesítés, -szétválasztás, új települések létesítése). Továbbá forrásaink hiányossága miatt - amint már részleteztük - néhány település nemzetiségi összetételét nem állapíthattuk meg. Nem kétséges, hogy a területi reformok és a hiányok önmagukban is módosították a magyar anyanyelvűek aránya szerint részletezett települések számát és összetételét. 21