A Délvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1998)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

államhatárok változásának betudható kivándorlást, és a feltételezhető önkéntes, késztetett vagy kényszerített nemzetiségi azonosságtudat-módosulást. A magyar anyanyelvű népesség számának alakulása megyénként, 1880-1941 1 > Vármegye 1880 1910 1921 1931 1941 Előző népszámlálás -100,0 Baranya ­141,2 82,6 79,0 141,9 Vas ­137,1 53,6 Zala ­194,2 56,7 Bács-Bodrog ­160,2 84,0 102,3 138,2 Csongrád ­181,3 195,1 52,8 110,9 Krassó-Szörény ­99,5 69,9 113,8 Temes ­585,5 69,1 94,3 Torontál ­163,8 92,9 95,8 Mindösszesen — 164,7 85,6 93,6 Mindösszesen 1880. évi népszámlálás = 100,0 100,0 164,7 141,0 131,9 1) 1931-ben Zala és Vas megye adatai nélkül. A hiány kb. 20-21 ezer fő. Az előző táblázat arányszámai szerint a magyarság számának igen erőteljes, szinusz-görbe alakú hullámzása - Bács-Bodrog, Csongrád és Krassó-Szörény megyék kivételével - minden megyében kiformálódott, jelezve az előzőekben vázolt általános, minden tájon, régióban zajló folyamatot. A magyar anyanyelvű népesség területi megyei megoszlása létszámának hullámzása ellenére sem módosult alapvetően. A városi (tjv.) és a falusi népesség létszáma is a leírt módon ingadozott. A Délvidéken a magyar anyanyelvű népesség 12-18 százaléka volt városlakó. A falusi lakosságnak pedig 73-84 százaléka két - Bács-Bodrog és Torontál - megyében élt. A magyar anyanyelvű megyei és városi népesség megoszlása, százalék, 1880-1910 Vármegye 1880 1910 1921 1931 1941 Baranya 5,1 4,4 4,2 3,6 4,7 Vas 1,4 1,2 0,7 1,4 Zala 4,3 5,0 3,3 4,7 Bács-Bodrog 50,9 46,5 51,1 53,3 60,8 Csongrád 1,6 1,7 4,0 2,2 2,3 Krassó-Szörény 0,1 0,1 0,1 0,1 ­Temes 0,4 1,9 1,6 1,7 ­Torontál 20,7 20,3 22,4 22,9 ­Megyék összesen 84,6 81,2 87,5 83,7 73,9 Tj. városok 15,4 18,8 12,5 16,3 26,1 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 19

Next

/
Thumbnails
Contents