A Délvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1998)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

államhatárok változásának betudható kivándorlást, és a feltételezhető önkéntes, késztetett vagy kényszerített nemzetiségi azonosságtudat-módosulást. A magyar anyanyelvű népesség számának alakulása megyénként, 1880-1941

1

> Vármegye 1880 1910 1921 1931 1941 Előző népszámlálás -100,0 Baranya 141,2 82,6 79,0 141,9 Vas 137,1 53,6 Zala 194,2 56,7 Bács-Bodrog 160,2 84,0 102,3 138,2 Csongrád 181,3 195,1 52,8 110,9 Krassó-Szörény 99,5 69,9 113,8 Temes 585,5 69,1 94,3 Torontál 163,8 92,9 95,8 Mindösszesen — 164,7 85,6 93,6 Mindösszesen 1880. évi népszámlálás = 100,0 100,0 164,7 141,0 131,9 1) 1931-ben Zala és Vas megye adatai nélkül. A hiány kb. 20-21 ezer fő. Az előző táblázat arányszámai szerint a magyarság számának igen erőteljes, szinusz-görbe alakú hullámzása - Bács-Bodrog, Csongrád és Krassó-Szörény megyék kivételével - minden megyében kiformálódott, jelezve az előzőekben vázolt általános, minden tájon, régióban zajló folyamatot. A magyar anyanyelvű népesség területi megyei megoszlása létszámának hullámzása ellenére sem módosult alapvetően. A városi (tjv.) és a falusi népesség létszáma is a leírt módon ingadozott. A Délvidéken a magyar anyanyelvű népesség 12-18 százaléka volt városlakó. A falusi lakosságnak pedig 73-84 százaléka két - Bács-Bodrog és Torontál - megyében élt. A magyar anyanyelvű megyei és városi népesség megoszlása, százalék, 1880-1910 Vármegye 1880 1910 1921 1931 1941 Baranya 5,1 4,4 4,2 3,6 4,7 Vas 1,4 1,2 0,7 1,4 Zala 4,3 5,0 3,3 4,7 Bács-Bodrog 50,9 46,5 51,1 53,3 60,8 Csongrád 1,6 1,7 4,0 2,2 2,3 Krassó-Szörény 0,1 0,1 0,1 0,1 Temes 0,4 1,9 1,6 1,7 Torontál 20,7 20,3 22,4 22,9 Megyék összesen 84,6 81,2 87,5 83,7 73,9 Tj. városok 15,4 18,8 12,5 16,3 26,1 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 19