A Délvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1998)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság népességének száma az állam megalakulását követő évtizedben viszonylag kedvező mértékben növekedett (16,3 százalék). Etnikai összetétele azonban alig módosult, annak ellenére, hogy a szerb-horvát és szlovén nemzetiségűek száma húsz, illetve tíz százalékot növekedett, összesített arányuk ugyanis csak mintegy 2,5 százalékkal nőtt meg. Ha az albán nemzetiségű és muzulmán hitű bosnyákokat is tekintetbe vesszük, akkor a délszláv etnikum aránya (86,58, illetve 88,86) mindössze 2,3 százalékkal vált nagyobbá. Kiemelendő, hogy a német és magyar nemzetiségű népesség száma és aránya kismértékben ugyan, de csökkent. Az egyéb szláv nemzetiségű etnikum (csehszlovák, rutén, orosz, lengyel) száma és aránya is kedvezőbbé vált. Forrásaink alapján alig határozható meg, hogy az össznépesség és különböző nemzetiségek számának alakulását milyen mértékben idézte elő a természetes szaporodás, a vándorlás, illetve a népszámlálási definíciók (román, román és cigány stb.) változása, illetve értelmezése, az etnikai azonossági tudat és magatartás kényszerű vagy önkéntes módosulása. összefoglalva az első világháború utáni Szerb-Horvát-Szlovén állam igen vegyes anyanyelvűnek minősíthető, amelyben az államalkotó délszláv etnikum aránya 80-85 százalék, és népességének növekedési üteme többszöröse a Délvidék ugyanilyen tartalmú mutatóinak. Azt is kiemeljük, hogy 1921-ben a jugoszláv királyság területén (ideértve az egykori HorvátSzlavonországét is) élő magyar anyanyelvű népesség négyötödét Bánát-Bácska-Baranya kerületben számlálták meg. Az össznépesség és a magyar anyanyelvűek száma kerületenként 1921-ben KarOlet Össznépesség Magyar anyanyelvű népesség Százalék Szerbia 4 133 478 2 532 0,06 Montenegro 199 227 17 0,01 Bosznia-Hercegovina 1 890 440 2 577 0,14 Dalmácia 620 432 68 0,01 Horvátország 2 739 888 71 928 2,63 Szlavónia 1 054 919 14 429 1,37 Bánát-Bácska-Baranya 1 346 527 375 107 27,93 Mindösszesen 11 984 911 467 658 3,90 A magyar anyanyelvű népesség megyék, járások, települések szerint A magyar anyanyelvű népesség száma 1880 és 1910 között igen jelentősen, több mint hatvan (64,7) százalékkal növekedett. Ezt követően azonban 1931-ig folyamatosan csökkent, KrassóSzörény, Temes és Torontál megyét nem számítva, tehát az 1941-ben visszacsatolt területen valamivel kedvezőbb a magyar anyanyelvű népesség számának változása. A következő táblázat együtthatói érzékeltetik az 1880 és 1910 közötti tekintélyes bevándorlást, az első világháború időszakának kisebb természetes szaporulatát, a háború és az 18