A Délvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1998)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

» 2. Járásonként (1. sz. tábla), ezt követően településenként (2. sz. tábla) tesszük közzé a népesség és a nemzetiségek összevont adatait (magyar, szerb - horvát - szlovén, német, egyéb bontásban). 3. Járásonként soroljuk fel az 1880. és 1910. évi nemzetiségek számát az eredeti csoportosítást követve, 1921-ben pedig elkülönítve a szerb-horvát és a szlovén nemzetiséget (3. sz. tábla). 4. A települések népszámlálásonkénti számát és a településen élő magyar anyanyelvű népesség arányát mutatja be a következő (4. sz.) táblázat. 5. A települések 1880., 1910., 1921. és 1941. évi délszláv nemzetiségeinek adatait tartalmazza a következő (5. sz.) táblázat, a mindenkori hivatalos csoportosítás szerint. 6. Kiemeltük azokat a településeket, amelyekben az 1880., 1910., 1921. és 1941. évi eredményeinél az "egyéb" nemzetiségbe sorolt népesség száma 300 főnél, vagy a település lélekszámának 5 százalékánál nagyobb volt (6. sz. tábla). 7. Nem rendelkezünk adattal azokra a településekre, amelyeken az adott évben - mivel a település a népszámlálás idején nem tartozott a népszámlálást elrendelő országhoz - a jugoszláv vagy a magyar népszámlálást nem hajtották végre, (gy az 1921. évi adata hiányzik a Torontál megyei Káptalanfalvának, amely a népszámlálás idején Romániához tartozott, valamint Vas megye három (Gedőudvar, Határfalva és Kismáriahavas), illetve a Tisza-Maros szöge valamennyi településének 1941. évi adata, amelyek 1941-ben nem tartoztak Magyarországhoz. A települések magyar neve mellett a jugoszláv forrásainkban közzétett latin betűs nevét is közöljük. A névírásban a 6=cs, s=sz, S=s és i=zs betűket, hangzókat alkalmaztuk, de technikai okok miatt nem használtuk a 6=ty és a <J=gy betűk, hangzók jelölését. összefoglalva a leírtakból bizonyára kitűnik, hogy az elemzett öt évtizedben sem a SzerbHorvát-Szlovén Királyság, sem pedig a Délvidék területén nem határozható meg folyamatosan különkülön a szerb, a horvát, a szlovén, a bunyevác, sokác, vend, illír, albán, dalmát nemzetiségek száma. Sajnos település szinten sem adhattuk meg az előbb említett etnikai csoportok, nemzetiségek számát. A Délvidék népessége és etnikai struktúrája A trianoni döntés alapján Jugoszláviához csatolt Délvidék (Horvát-Szlavonországot nem számítva) az 1910. évi magyar népszámlálás alapján mintegy másfél milliós populáció lakóhelye volt. Követve az évtizedenként lebonyolított népszámlálások adatait megállapíthatjuk, hogy a Délvidék népességének száma viszonylag szerény mértékben növekedett. Az 1880-tól számított fél évszázad alatt - a 19. század végi bevándorlás ellenére is - mindössze csak 34 százalékkal nőtt a lakosság száma, de 1910 és 1931 között csak mintegy hét százalékkal. Az alábbi részletezésből kitűnik, hogy 1910 és 1921 között valójában nem növekedett a Délvidéken a lakosság száma (mindössze 14 ezer fővel), a következő évtizedben is alig hat százalékkal. Amint már kiemeltük, a Délvidék Európa egyik legtarkább etnikai régiója. Nem érdektelen tehát legszámottevőbb nemzetiségeinek számszerű alakulását nyomon kísérni. 15