A Délvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1998)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

A Délvidék népességének alakulása, 1880-1941 Év A népesség száma összesen Ebből Év A népesség száma összesen magyar német szerb, horvát, szlovén stb. egyéb 1880 1 210415 278 136 267 333 436 266 228 680 1910 1 515 649 458 183 303 678 474 035 279 753 1921 1 530 119 392 078 319 431 673 286 145 324 1931

1' 1 618 000 387 000 311 000 760 000 160 000 1941

2' 1 027 217 399 109 177 030 393 158 57 920 1880 1910 1921 1931

1

) 1941

2

1 1881-1910 1911-1921 1922-1931

1

) 1910 1921 1931 Anyanyelv szerinti megoszlás (százalék) 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 23,0 30,2 25,6 23,9 38,9 22,1 20,0 20,9 19,2 17,2 36,0 31,3 44,0 47,0 38,3 Növekedés, csökkenés az időszak kezdetéhez viszonyítva (százalék) 25,2 1,0 5,7 64,7 -14,4 - 1,3 13,6 5,2 -2,6 8,7 42,0 12,9 Növekedés, csökkenés az 1880. évi népszámláláshoz viszonyítva (százalék) 25,2 26,4 33,7 64,7 41.0 39.1 13,6 19,5 16,3 8,7 54,3 74,2 18,9 18,5 9.5 9,9 5.6 22,3 48.0 10.1 22,3 -36,4 -30,0 1) Becslés a Kéziratos Közlemények alapján. 2) Tisza-Maros szöge nélkül. A népszámlálások nemzetiségi kategóriáinak változatossága - amint arra már utaltunk éppen a többséget alkotó délszláv etnikum számát és arányát illetően fenntartással kezelendő, de a két legnagyobb etnikai kisebbség, a magyar és a német anyanyelvű népesség száma és aránya (együttesen 40-50 százalék) - forrásaink hiányait nem tagadva - reálisnak minősíthető. Az előző táblázatból egyértelműen megállapítható, hogy a Délvidéken a magyar anyanyelvű népesség száma és aránya 1910. évet követően folyamatosan csökkent. A német anyanyelvűek száma és aránya sokkal kiegyenlítettebben módosult. A szerb, horvát, szlovén és más nemzetiségek számának változását is összefoglaltuk a népszámlálások és más forrásaink eredeti közlése szerint. 16