A Szovjetunió népessége az 1989. évi össz-szövetségi népszámlálás adatai alapján (1992)

1. A népesség száma

1.6 A VÁROSI TELEPÜLÉSEK NÉPESSÉG-NAGYSÁGCSOPORT SZERINT, SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGONKÉNT Szövetségi köztársaság összesen Városok száma Városias települések száma Szövetségi köztársaság összesen együtt -50 50-99,9 100-249,9 250-499,9 500-X Városias települések száma Szövetségi köztársaság összesen együtt ezer fő népességgel Városias települések száma Oroszországi SzSzSzK 3230 1037 709 163 87 44 34 2193 Ukrán SzSzK 1361 434 329 55 25 15 10 927 Belorusz SzSzK 211 99 77 10 6 5 1 112 üzbég SzSzK 221 124 101 7 12 3 1 97 Kazah SzSzK 294 84 51 12 12 7 210 Grúz SzSzK 114 62 55 2 4 1 52 Azerbajdzsán SzSzK 187 65 57 5 1 1 1 122 Litván SzSzK 114 92 85 2 3 1 1 22 Moldavai SzSzK 70 21 16 1 3 49 Lett SzSzK 93 56 50 3 2 1 37 Kirgiz SzSzK 50 21 • 15 4 1 1 29 Tádzsik SzSzK 67 19 15 2 1 1 48 Örmény SzSzK 58 27 21 3 2 1 31 Türkmén SzSzK 90 16 10 3 2 1 74 Észt SzSzK " 56 33 28 3 1 1 23 összesen 6216 2190 1619 275 162 78 56 4026 1979 és 1988 között 131 város alakult, közülük 39 az Oroszországi SzSzSzK-ban, 34 az Üzbég SzSzKban, 28 az Ukrán SzSzK-ban. Az Oroszoroszági SzSzSzK-ban alakult városoknak mintegy fele Nyugat- és Kelet-Szibériában található: Merion, Novij Urengoj, Nojabrszk, Langepasz, Raduzsnij, Njagany, Kogalim és Belojarszkij a Tjumenyi területen, Kedrovij a Tomszki területen, Zarinszk és Belokuriha az Altáji területen, Borogyino, Saripovo, Talnah, Kajerkan, Szosznovoborszk a Krasznojarszki területen, Szajanszk az Irkutszki területen és Szeverobajkalszk a Burját ASzSzK-ban. 18