A Szovjetunió népessége az 1989. évi össz-szövetségi népszámlálás adatai alapján (1992)

2. Korösszetétel

2. KORÖSSZETÉTEL 2.1 A NÉPESSÉG KORCSOPORT SZERINT, 1979-1989 1979 1989 1979 1989 Korcsoport népesség száma (millió fő) az 1979. évi százalékában százalék 0-9 10-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 80-X 44,0 45,7 45.2 30.3 35.6 27,5 18,5 11.7 3,5 51,0 43,8 44,8 44.3 28,7 32.4 23,3 12,3 5,0 115,9 96.0 99.1 146.4 80,7 117,9 125.5 105,3 140.6 16,8 17.4 17,2 11.5 13.6 10,5 7,1 4,5 1,4 17,8 15.4 15,6 15.5 10,1 11,3 8,2 4,3 1,7 összesen 262,1 285,7 109,0 100,0 100,0 ebből: munkaképes kornál fiatalabb 69, ,6 77, ,9 111, ,9 26,6 27, ,2 munkaképes korú 151: ,9 158, ,9 104, ,6 57,9 55, ,6 munkaképes kornál idősebb 40, ,5 48, ,8 120, ,5 15,5 17; ,1 A jelenlegi korstruktúrában a természetes népmozgalmi események, elsősorban a születések múltbéli tendenciái tükröződnek. A második világháború erősen befolyásolta ezeket a folyamatokat, ugyanis nemcsak milliók életét oltotta ki, hanem a születési számok csökkenéséhez is vezetett mind a háborús években, mind azokban a későbbi években, amikor az aktív gyermekszülés korába léptek a háborús években született nők és leányaik generációi. Lényegében ezzel magyarázhatóak az 1979-1989 közötti időszakra eső különbségek, amelyek a népesség növekedési (vagy csökkenési) ütem korcsoportok szerinti megoszlásánál észlelhetők. 1979 és 1989 között a munkaképes korú népesség (16-59 éves férfiak, 16-54 éves nők) növekedése 7 millió fő volt, ezen belül 5 millió (kb. 70 %) a közép-ázsiai köztársaságokban és Kazahsztánban. Jelenleg a 159 milliós szovjet munkaképes korú népességből több mint 25 millió ebben a régióban él. A 80-as években folytatódott a népesség öregedési folyamata. A népszámlálások közötti időszakokban a munkaképes koron túli személyek száma 21 %-kal nőtt, míg az össznépesség száma csak 9 százalékkal. E korcsoport aránya országosan 17 H, ebből az Oroszországi SzSzSzK-ban, Ukrajnában, Belorussziában és a Baltikumban 19-21 H, a közép-ázsiai köztársaságokban 8-10 h.