1857. ÉVI ERDÉLYI NÉPSZÁMLÁLÁS (1992)
AZ 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS
AZ 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az osztrák monarchiában az 1848/49. évi forradalmi események, ezt követően a politikai és közigazgatási reformok miatt elodázhatatlanná vált egy új népszámlálás megszervezése. A bécsi központi szervek tervei alapján 1850 nyarán az egész osztrák monarchia területén — Magyarországon és Erdélyben is — megkezdődött a népszámlálás. A Poroszország elleni fegyverkezés azonban jelentős mértékben hátráltatta a népszámlálás befejezését és ennek tudható be, hogy a katonai apparátussal folyó műveleteket csak 1851 év nyarán fejezték be. A népszámlálás várhatóan nem járt megfelelő eredménnyel. Politikai, szervezési, tartalmi hibáit már a korabeli szakirodalom is részletezte és különféle becslések szerint 3—5%-ra tették a népszámlálásból hiányzó népességet. Az osztrák Belügyminisztérium a ki nem elégítő eredmények láttán azonnal megkezdte egy új népszámlálás előkészítését. Az 1853-ban elkészített tervezetek sokkal körültekintőbben, sokkal részletesebben taglalták az új népszámlálás tartalmi, szervezési kérdéseit. Az eredetileg 1854. évben végrehajtandó számlálást, a közigazgatási-politikai reformok miatt 1857. október 3l-re halasztották. Az előkészítő munkálatok már 1857 áprilisában megkezdődtek. A kerületi számvevőségek az igazgatási szerveknek megküldték a kérdőíveket, a népszámlálást elrendelő császári pátens szövegét, valamint az "Emlékeztetőt", amely a népszámlálás célját, legfőbb elveit és fogalmi magyarázatait tartalmazta. Erdélyben is kihirdették a magyar nyelvre lefordított császári pátenst "A népszámlálások teljesítése iránt, valamint annak szabályzata," címen. Megkezdődött a házak megszámozása, a számláló körzetek kijelölése. Általában a jegyzőségek területe képezte a számlálási körzetet. A városokat pedig tizedekre osztották. Nyár közepén már azt is el kellett dönteni, hogy mely településekre rendelnek ki számláló biztosokat, akik az adatfelvételt helyszínen elvégzik, és mely települések jelölik ki saját lakosaik közül az adatfelvételt végrehajtó személyeket. 1857. október közepén a megyei hatóságoknak jelenteniök kellett az előkészítő munkálatokkal kapcsolatos eredményeket, tapasztalatokat. A népszámlálást 1857. november-december hónapban kellett végrehajtani. A számlálás során házanként készítették el az ún. "Felvételi lapot", amely tulajdonképpen a később megjelenő népszámlálási kiadványok táblafejét tartalmazta. A Felvételi lappal egyidőben kellett kitölteni az állatállományról szóló kérdőívet, valamint az Idegenek tábláját. A községi, járási és kerületi összesítőket a számvevőségek közreműködésével a helyi politikai (közigazgatási) szervek készítették el. 1857. december 31-én be kellett fejezni az adatfelvétellel kapcsolatos tevékenységet. Az összesítések viszonylagos gyors menetét érzékelteti, hogy 1858. március végén a Belügyminisztérium már megkapta az országos (tartományi) összesítéseket. Az 1857. évi népszámlálás során külön intézkedések alapján írták össze a "katonai egyéneket", akik közé a pénzügyőrség tagjait is besorolták. A népszámlálás tehát a polgári népesség adatait tartalmazza. Az 1857. évi népszámlálás érdemei között kell felsorolnunk a részletes foglalkozási, kor, tartózkodási hellyel kapcsolatos kérdéseket. A vallásra, családi állapotra vonatkozó kérdések ugyanúgy szerepelnek 1857-ben, mint 1850-ben. 1857-ben azonban nem kérdezték meg a számláltak nemzetiségét. Kiemelendő, hogy míg az 1850. évi összeírást a katonaság hajtotta végre, az 1857. évi népszámlálás az első, polgári szervek által végrehajtott cenzus Magyarországon. A korabeli viszonyok között alig várható, hogy kisebb-nagyobb mértékű pontatlanság, félreértés, félremagyarázás ne történjen meg. Mindez feltehetően egy nagyon kis mértékű 5
