1857. ÉVI ERDÉLYI NÉPSZÁMLÁLÁS (1992)

AZ 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS

alulszámlálást idézett elő. Ennek ellenére, az 1857. évi népszámlálást Magyarországon az első, polgári szervek által végrehajtott, sok tekintetben a korszerű népszámlálási kritériumokat is teljesítő műveletnek minősíthetjük. A kiadvány tartalma Erdély 1857. évi népszámlálásának adatait kerületek és járások szerint részletezve már 1859-ben publikálta az osztrák statisztikai apparátus. A települések adatait — kivéve a városok adatsorát — nem tették közzé. Néhány jogszabály-tervezetben és helységnévtárban ugyan napvilágot látott a települések 1857. évi jelenlévő népességének száma, de azt a bőséges, minden településről 64 adatot tartalmazó információs bázist, amely Erdély településeinek demográfiai képe, nem adták közre. Feltehetően az 1857. évet követő közigazgatási — jogi — és területi reformok előkészítését szolgálta az az 1860-ban készült kéziratos kötet, mely Erdély településeinek 1857. évi népszámlálási adatait tartalmazza. Kiadványunk ennek a kéziratnak a publikációja. Közzétesszük tehát Erdély 1857. évi népszámlálásának településenkénti adatait. Követtük a kézirat 1860. évi közigazgatási rendjét, néhány rovatát (koréveket) összevonva és adatait fontossági rendben újra csoportosítva. A népszámlálás rövid jellemzését és legfontosabb adatait tartalmazó bevezető rész az Erdélyi Nagyfejedelmség járásainak és kerületeinek hivatalos, osztrák adatsorait is bemutatja, valamint a kézirat ettől eltérő nagyrészt a közigazgatás változásainak betudható számsorait is. Hasznosnak véltük, ha a kézirat fizikai állapotának tulajdonítható hiányokat, készítőinek pontatlanságait kijavítjuk és részletezzük a járások és kerületek osztrák adatoktól eltérő értékeinek, legtöbbször a területi változásokra, de egyéb tényezőkre is visszavezethető magyarázatát. A települések sorait tartalmazó fejezetet követik tehát az adatok helyes értelmezését és egybevetését elősegítő Jegyzetek. A Jegyzetek egyrészt tartalmazzák az 1850 és 1860 között lezajlott területi módosításokat, a települések közigazgatási besorolásának változását, a települések szétválását, összevonását. Másrészt járásonként és kerületenként is részletezik az 1857 és 1860 között lezajlott közigazgatási területi változások miatt jelentkező számszerű különbségeket. Végül bemutatják azokat a járási és kerületi szinten jelentkező eltéréseket is, amelyek az utólagos korrekciónak tudhatók be. A járások adatsorainak egy része ugyanis azokból, a helyi szervek által őrzött népszámlálási kimutatásokból készült, amelyeket a központi szervek még nem helyesbítettek. A központi szervek leggyakrabban a jelenlévő, távollévő honos népesség és az idegenek számát korrigálták, de olykor a foglalkozási, kor adatokat is helyesbítették. Ezeket a járási, kerületi sorokat tehát az jellemzi, hogy a honos népesség összes száma azonos az osztrák kiadványban szereplő népesség számával, de a honos népesség összetétele olykor, kismértékben ugyan, de különbözik. A fentiek alapján Erdély járási és a kerületi összesítő sorai három csoportra bonthatók. "A" jelű járásokban és kerületekben, az 1857 és 1860 között lezajlott közigazgatási területi változások miatt a kiadványban közölt adatsorok eltérnek az osztrák • kiadvány megfelelő adatsoraitól, "B" jelű járásokban és kerületekben a honos népesség száma azonos az osztrák kiadvány megfelelő adatsorával, de az életkor, foglalkozás, tartózkodási hely szerinti összetétel eltérő, "C" jelű járások és kerületek adatsora pontosan megegyezik az osztrák kiadványban szereplő adatokkal. A Jegyzeteket követi a Helynévmutató. A Helynévmutató két részből áll. Az I. részben a községsoros fejezetben szereplő rendben soroltuk fel a települések kéziratos kötetben található nevét. A táblákban szereplő 6