1996. ÉVI MIKROCENZUS Termékenységi adatok (1999)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Egyéb jogcímű és intézeti lakó csoportba tartoznak az albérleti, ágybérleti jogcímen lakó háztartások, továbbá mindazok a háztartások, amelyek lakáshasználati jogcíme az előbbi meghatározások egyikébe sem sorolható be (pl. szívességi lakáshasználó, jogcím nélküli, lakásért eltartó), valamint mindazok a személyek, amelyek valamely intézetnek (munkásszállás, diákszállás stb.) lakói. Albérleti jogcímen a tulajdonos, bérlő stb. lakásában legalább egy helyiséget kizárólagosan bérlő háztartások laknak. Ágybérleti a háztartás lakáshasználati jogcíme akJcor, ha a lakásban egy helyiséget sem használ kizárólagosan, hanem csak fekvőhelyet bérel. Saját vagy családi használatban lévő lakásnak, a tulajdonosi, a főbérleti, a szolgálati és a társbérleti jogcímen használt lakásokat tekintettük. LAKÓEGYSÉG Lakóegység — lakottságtól függetlenül — a lakás céljára épített vagy átalakított lakóhelyiség, illetve helyiségek csoportja, továbbá a más célra épített, de az összeírás eszmei időpontjában lakóhelyül használt egyéb helyiség vagy helyiségcsoport. A lakóegység fogalmi körébe tartozik: — a lakás (fogalmát lásd a továbbiakban); — a lakott egyéb lakóegység, amely lehet a) gazdasági helyiség (raktár, présház, istálló stb., valamint lakóépületeken belüli műhely, mosókonyha, üzlethelyiség, garázs stb.), amelyet az összeírás eszmei időpontjában műszaki-építészeti (lakássá való) átalakítás nélkül legalább egy személy lakóhelyként használt; b) ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítmény (kunyhó, bódé, barakk, putri, lakókocsi, járműkarosszéria, vasúti vagon, uszály, barlang stb.) lakott helyisége. A lakott egyéb lakóegységekben és az intézeti háztartásokban lakók adatait, a saját vagy családi hasznalatban lévő lakasban elok adatai nem tartalmazzak. LAKÁS Lakás az eredetileg állandó emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára épített, vagy lakássá átalakított, és jelenleg is lakás céljára alkalmas, meghatározott rendeltetésű (lakó-, főző-, egészségügyi stb.) helyiségek egymással általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő egysége, amely a közterületről, udvarról vagy az épületen belüli közös térből (lépcsőház, folyosó stb.) önálló bejárattal rendelkezik. Emellett a szűkebben értelmezett lakásfogalom előíija azt is, hogy az adott helyiségcsoport komfortfokozatba sorolható legyen. Ennek következtében a komfortfokozatba nem sorolható, ún. szükséglakások és egyéb lakások (lásd a részletes komfortosság fokozatait) nem tartoznak e szűkebben értelmezett lakásállományba. Mivel a korábbi népszámlálások adatközlései e kitételt figyelmen kívül hagyták, az összehasonlíthatóság érdekében a kötet valamennyi lakásadata, a lakások, a szükséglakások és az egyéb lakások összességére vonatkozik. A szükséglakások és az egyéb lakások adatainak külön ismertetésére csak a részletes komfortosság szerinti bontást is tartalmazó táblákon van mód. Az otthonházak (nyugdíjasok, szobabérlők, fiatal-házasok háza) lakásegységei, ha a bennük lakók önálló magánháztartást vezetnek, lakásoknak számítanak. Egy lakásnak minősült az összeírás során a műszakilag (építészetileg) összefüggő, belső átjárókkal összekötött helyiségek csoportja akkor is, ha egy vagy több helyiség átjáróját ideiglenes jelleggel (nem fallal) lezárták (pl. társbérlet esetén). Az olyan, többnyire különálló helyisé305