1996. ÉVI MIKROCENZUS Termékenységi adatok (1999)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

get, építményt — mint pl. a családi házak nyári konyháját —, amelyet azzal a céllal építettek, hogy a lakás részét képezze, a lakáshoz tartozónak tekintettük, ha a főépületben lakó háztartás használta. Az albérletbe kiadott, vagyis idegen háztartás által használt nyári konyha azonban külön lakóegységet képez. Ha az eredetileg összefüggő helyiségeket önálló lakás kialakítása céljából műszakilag megosztották (leválasztották), akkor a hajdani egy lakást a leválasztás utáni állapotnak megfelelő számű lakásként kellett összeírni. Két vagy több, korábban különálló lakás műszakilag (pl. belső ajtókkal) összekötve már csak egy lakást képez. Lakott lakás, illetve lakott egyéb lakóegység az, amelynek az eszmei időpontban legalább egy állandó vagy ideiglenes bejelentett lakója volt. (A lakott üdülő és nyaraló lakott lakásnak minősül.) A LAKÁS HELYISÉGEI Szoba a közvetlen, természetes megvilágítással és szellőzéssel (ajtóval, ablakkal) rendelkező, legalább 4 m

2 alapterületű, alvás vagy nappali tartózkodás céljára szolgáló helyiség (háló-, gyermekszoba, ebédlő stb.). Az ablakkal is rendelkező hall, étkező, valamint a rendelőnek, váróhelyiségnek, irodának stb. használt helyiségek szintén a szobák között szerepelnek. Az ajtó nélküli falnyílással a szobához csatlakozó hálófülke (alkóv) és étkezőrész nem minősül külön szobának, helyiségnek. Alapterülete a kapcsolódó szoba területéhez tartozik. A LAKÁS NAGYSÁGA Az összes szobák száma szerinti csoportosítás a lakószobák, a félszobák és a kisszobák együttes száma alapján történt. Ennélfogva pl. az egy szobából és két félszobából (vagy kisszobából) álló lakás ebben a csoportosításban háromszobás. Az ilyen típusú csoportosítást közlő táblázatok megnevezéseiben, illetve címében a szobaszám kifejezés szerepel. Egyes táblákon a szobaszám szerinti csoportosítás kiegészül a konyhával való ellátottsággal is. Az egy helyiségből álló (szoba nélküli) lakások az egyszobás lakások között szerepelnek. KOMFORTOSSÁG A lakások komfortosság szerinti csoportosítása korábban kétféle módon történt. Az egyszerűbb, összevontabb csoportosításban az összkomfortos lakások még nem képeztek külön kategóriát, ezért a jelenlegi közlés már a részletes komfortosság szerint történik. Ez a csoportosítás csak annyiban tér el a lakás- és építésügyi előírásoktól, hogy figyelmen kívül hagyja a szobák külső falának vastagságát (erre vonatkozó kérdés nem szerepelt a felvételi kérdőíven), a lakás esetleges terepszint alatti fekvését, valamint a társbérlet komfortcsökkentő hatását. Ugyanakkor a nemzetközi adatigényeknek is eleget téve ún. egyéb lakásként kerülnek kimutatásra a szükséglakásnak sem minősíthető, csak kisszobával (4—6 m

2) rendelkező lakások is. A részletes komfortosság fokozatai a következők: összkomfortos az a lakás, amely legalább — 12 m

2-t meghaladó alapterületű lakószobával, továbbá főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és (a fürdő- vagy külön helyiségben) WC-vei, — villannyal, vízellátással, szennyvízelvezetéssel, — melegvízellátással (táv-, korábbi tömb-, egyedi központi, etázsmelegvízellátással, villanybojlerrel, gáz-vízmelegítővel vagy fürdőkályhával) és 306