1996. ÉVI MIKROCENZUS Termékenységi adatok (1999)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

osztályozás, az ISCO—88 (Rev.3.) rendszerét, azzal egyezően 10 főcsoportba sorolja a foglalkozásokat. Az ISCO—88 rendszerének tartalmilag megfelelő főcsoportok a következők: 1 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők 2 Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 5 Szolgáltatási jellegű foglalkozások 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 7 Ipari és építőipari foglalkozások 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 0 Fegyveres erők, fegyveres testületek foglalkozásai A rendszerbe való besorolás szempontjából az alapvető egység a foglalkozás. Az ISCO—88 alapelvének megfelelően a „foglalkozás" megnevezés a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalmából indul ki, emellett lényeges csoportképző ismérvként kezeli az adott foglalkozás gyakorlásához szükségesnek ítélt szakértelem, tudás, ismeret szintjét. Az 1—4. főcsoport döntően szellemi, az 5—9. főcsoport fizikai jellegű tevékenységeket tartalmaz. A 0 jelű tizedik főcsoport — a fegyveres erők, fegyveres testületek foglalkozásainak főcsoportja — ilyen szempontból vegyes jellegű, de a főcsoporton belüli további — táblázatban most nem közölt — csoportosítás alapján itt is szétválaszthatok a fizikai és a szellemi tevékenységek. A másodállást, mellékállást is betöltő személyek esetében a besorolás alapja mindig a főfoglalkozás. A foglalkozást, a munkahelyi tevékenység tartalmát a foglalkozási viszonytól függetlenül kell vizsgálni. A besorolás szempontjából tehát közömbös, hogy a dolgozó munkáját mint alkalmazásban álló, szövetkezeti tag, társasági tag, önálló stb. végzi. A tulajdonos, társtulajdonos, társasági tag azonban csak akkor sorolható be a foglalkozási rendszerbe, ha a munkafolyamatban is részt vesz. A NŐK LAKÁSHASZNÁLATI JOGCÍME A nők lakáshasználati jogcím szerint a háztartásuk jogcíme szerint kerültek besorolásra. Tulajdonosi jogcímen laknak azok a háztartások, amelyekben a lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője él. Továbbá az a háztartás, amelyben nem él ott a lakás tulajdonosa (haszonélvezője), de a háztartás legalább egy tagja vele rokoni kapcsolatban van (pl. gyermeke, unokája, testvére, szülője), és a lakást lakbér fizetése nélkül használja. Főbérleti jogcímen lakik az a háztartás, amelyben olyan személy él, aki a teljes lakást, annak minden helyiségét önkormányzattól, vállalkozástól, intézménytől, szövetkezettől vagy magánszemélytől kizárólagos használatra bérli. Továbbá az a háztartás, amelyben nem él ott a lakás főbérlője, de a háztartás legalább egy tagja vele rokoni kapcsolatban van. Szolgálati, társbérleti jogcímen lakik az a háztartás, amely a lakást — a lakásügyi hatóság kiutalása alapján — két vagy több háztartással közösen, de^örrálló bérlőként használja. A társbérlők az általuk használt szobákat kizárólagosan, a többi helyiséget bérleti hányaduk arányában közösen használják. Ide kerültek besorolásra azok a háztartások is, amelyek szolgálati lakásban laknak, azaz a lakás használata vagy munka-, vagy szolgálati viszonyhoz kapcsolódik, függetlenül attól, hogy a háztartás a lakás használatáért lakbért fizet vagy sem. 304