1996. ÉVI MIKROCENZUS Termékenységi adatok (1999)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

tulajdoni, illetve a gazdálkodási formájuk. A mikrocenzus adatfelvételének a munkáltatóval, munkahellyel kapcsolatos eredményeit összevont nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban közöljük. Az aktív keresők többségét kitevő, alkalmazásban állók és szövetkezeti tagok egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül abba a nemzetgazdasági ágba kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet, intézmény, vállalkozás stb. a TEÁOR szerint, főtevékenysége alapján tartozott. Néhány esetben — pl: az igazgatási, egészségügyi, oktatási intézményekben foglalkoztatottaknál — nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el az ágazati besorolást (ha pl. az orvosok munkáltatójaként önkormányzat, polgármesteri hivatal stb., munkahelyként viszont kórház vagy rendelőintézet volt megjelölve, ágazati besorolásuk az utóbbi alapján történt). Az önállók, szellemi szabadfoglalkozásúak besorolását az egyéni foglalkozás határozta meg. A segítő családtagok ugyanabba a nemzetgazdasági ágba kerültek, mint az a személy, akinek segítettek. A mezőgazdasági napszámosok a „mezőgazdaság" ágban kerültek elszámolásra. A nem mezőgazdasági napszámosok, illetve az alkalmi munkások ágazati besorolását, ha munkavégzésük jellemzően konkrét munkáltatóhoz kötődik, e munkáltató ágazati hovatartozása határozza meg, egyébként az „szolgáltatás jellegű ágak"-ban szerepelnek. Az „ipari jellegű ágak" megnevezés alatt a bányászat, a feldolgozóipar, a villamosenergia-, gáz-, hő-, és vízellátás nemzetgazdasági ágak kerültek összevonásra. A szokásos felsorolásban, az építőipart követő valamenyi nemzetgazdasági ág a „szolgáltatási jellegű" csoportba került. TEVÉKENYSÉG JELLEGE A tevékenység jellege szerinti csoportosítás a foglalkozások 1993 végéig érvényben lévő osztályozási rendszerének (a FEOR-nak) az alapvető csoportosítása volt. Amennyiben valamely foglalkozás, munkakör teljes egészében vagy túlnyomórészt fizikai munkavégzést igényelt, fizikai foglalkozásnak, az olyan munkakör pedig, amelynek ellátásához jellemzően szellemi tevékenység végzése szükséges, szellemi foglalkozásnak minősült. A korábbi FEOR tehát a foglalkozások, munkakörök két alapvető tevékenységi főcsoportját különböztette meg: — a fizikai és — a szellemi foglalkozásokat. A FEOR—93 szerint lehetséges csoportosítások ismertetésére a „Foglalkozási főcsoport" leírásánál kerül sor. FOGLALKOZÁSI FŐCSOPORT Az 1996. évi mikrocenzus az aktív keresők egyéni foglalkozására vonatkozó adatait a foglalkozási osztályozás korszerűsített rendszerének (a FEOR—93-nak) megfelelően, annak főcsoportjai szerinti bontásban közli. Az adatfelvétel és a feldolgozás „A FEOR—93 foglalkozásainak tartalmi leírása", Bp., 1995. KSH kiadványban közölt módszertani leírás alapján történt. A részletes fogalommagyarázat az idézett kiadványban található. A FEOR—93 alapelveiben, felépítésében követi az érvényes nemzetközi foglalkozási 303