A nyugdíjkorhatár körüli népesség munkaerőpiaci helyzete 1994-ben (1996)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

osztályozását. Eszerint a népesség alapvetően két fő csoportból áll, a gazdaságilag aktív, illetve a gazdaságilag nem aktív népességből. A gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottakból és a munkanélküliekből tevődik össze. Foglalkoztatottnak minősül mindenki, aki keresőtevékenységetvégez, illetve keresőtevékenységből származó jövedelme van, függetlenül attól, hogy ezt a tevékenységet milyen munkajogi keretek között folytatja. Foglalkoztatottak eszerint az aktív keresők, továbbá azok, akik nyugdíj, gyed, gyes, gyet mellett dolgoznak. A gazdaságilag nem aktív népesség az inaktív keresők és az eltartottak csoportjaiból áll. Az inaktív keresők közé e táblázatban értelemszerűen csupán azokat a nyugdíjasokat, járadékosokat, gyermekgondozás címén járó ellátásban részesülőket soroltuk, akik a kapott ellátás mellett nem folytatnak keresőtevékenységet. Munkavállalási korú népességen a férfiaknál a 15-59 éves, a nőknél a 15-54 éves népességet kell érteni. A munkavállalási kor nem jelent munkajogi szempontból korlátozást: a munkavállalási koron felüli, 60 éves és idősebb férfiak, illetve 55 éves és idősebb nők életkorukra tekintet nélkül, a munkavállalási koron aluliak pedig 14. életévük betöltése után lehetnek aktív keresők. Ugyancsak a betöltött 14. életév a feltétele a munkanélkülivé minősítésnek. Ennek megfelelően egyes foglalkozási táblákon a nem munkavállalási korú, de aktív keresőként és munkanélküliként már számba jöhető 14 évesek a megfelelő ötéves korcsoportból kiemelten, illetve a következő (15-19 éves) korcsoporttal együtt szerepelnek. NEMZETGAZDASÁGI ÁG (GAZDASÁGI ÁG) A népszámlálások az aktív keresőket munkáltatójuk (egyes esetekben a munkahelyük) alapján, az eszmei időpontban érvényes ágazati osztályozási rendszer szerint sorolják a megfelelő gazdasági ágba, illetve azon belül ágazatba, alágazatba, szakágazatba. A felvételek alkalmával az 1994-ben érvényes TEÁOR (Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) került alkalmazásra, amely a gazdasági szervezeteket a főtevékenységük alapján sorolja be, függetlenül attól, hogy milyen a tulajdoni, illetve gazdálkodási formájuk. A TEÁOR a gazdasági tevékenységeket négy aggregációs szinten, négy fokozatban foglalja össze: 1. szint: nemzetgazdasági ág 2. szint: ágazat 3. szint: alágazat 4. szint: szakágazat A felvételek eredményeit nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban közöljük. A besorolás a következő elvek szerint történt: - az aktív keresők többségét kitevő alkalmazásban állók és szövetkezeti tagok egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül abba a nemzetgazdasági ágba kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet, intézmény, vállalkozás stb. a Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere szerint, főtevékenysége alapján tartozott; - néhány esetben, mint pl. az igazgatási, egészségügyi, oktatási stb. intézményekben foglalkoztatottaknál nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el az ágazati besorolást (pl., ha az orvosok munkáltatójaként önkormányzat, polgármesteri hivatal stb. volt megjelölve, munkahelyként viszont kórház vagy rendelőintézet, ágazati besorolásuk az utóbbiak alapján történt); 124