A nyugdíjkorhatár körüli népesség munkaerőpiaci helyzete 1994-ben (1996)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

A munkanélkülieket az 1990. évit megelőző népszámlálások külön nem mutatták ki, ezért az ezt megelőző időpontokra vonatkozóan az állást kereső munkanélküliek száma az aktív keresők, az első ízben elhelyezkedni kívánók száma az eltartottak csoportjában szerepel. Az 1990. évi népszámlálásnál munkanélkülinek minősültek mind az állást kereső munkanélküliek, mind pedig az első ízben állást keresők. Állást kereső munkanélkülinek tekintettük azt a munkaképes személyt, aki aktív keresőtevékenységet már folytatott, az adatfelvétel időpontjában azonban nem volt munkája, de jelezte, hogy el kíván helyezkedni, vagy vállalkozást kíván létesíteni, és ennek érdekében - pl. munkaközvetítő, személyes ismerősök, újsághirdetés útján - már megfelelő lépéseket is tett. Az „állást kereső munkanélküli" minősítés független attól, hogy az érintett személy részesült-e munkanélküli-segélyben. Első ízben elhelyezkedni kívánónak tekintettük azt a személyt, aki tanulmányai befejezése után még nem folytatott aktív kereső tevékenységet, de szándékában áll elhelyezkedni vagy vállalkozást létesíteni, és ennek érdekében - pl. munkaközvetítő, személyes ismerősök, újsághirdetés útján - megfelelő lépéseket is tett. Az 1.1, 1.2 táblázatok 1994. évi próbafelvételen alapuló adatai értelmében a „munkanélküliek" soraiban szerepelnek mindazok a személyek, akik valamilyen, munkanélkülieknek járó ellátást kapnak, továbbá azok a nappali tagozaton nem tanuló, 14-59 éves eltartott férfiak és 14-54 éves eltartott nők, akik munkát (állást, önálló foglalkozást) keresnek. Ezek a személyek, attól függően, hogy korábban dolgoztak-e már aktív keresőként, az 1.2 táblázatban vagy az első ízben állást keresők, vagy az állást kereső munkanélküliek csoportjában kerülnek kimutatásra. Inaktív keresők azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek, tehát - az öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdíjasok, járadékosok, kegydíjasok, akkor is, ha nyugdíjuk szüneteltetése nélkül munkaviszonyban állnak, - a gyermekgondozási díjban részesülők, - a gyermekgondozási segélyen lévők, - a gyermeknevelési támogatásban részesülők, - az egyéb inaktív keresők, akik földjük, házuk, lakásuk, nyaralójuk bérbeadásából, albérlő, ágy bérlő tartásából élnek, vagy eltartási szerződés alapján jövedelemmel rendelkeznek. Eltartottak azok a személyek, akik nem tartoznak az előbbiekben felsorolt kategóriák egyikébe sem, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Ilyenek - a nappali tagozaton tanulók (mindazok, akik az iskolarendszerbe tartozó alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmények valamelyikének nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat, függetlenül attól, hogy részesülnek-e ösztöndíjban vagy - mint szakmunkástanulók - szakmunkásbérezésben), - az egyéb eltartottak (a bölcsődébe, óvodába nem járó 0-5 éves gyermekek, a bölcsődébe, óvodába járó gyermekek, az iskolába nem járó 6-14 éves gyermekek, továbbá a 15 éves és idősebb, az előbbi csoportok egyikébe sem tartozó eltartottak, mint pl. a háztartásbeliek). A magyar népszámlálások gyakorlatában eddig használatos - fentebb részletezett csoportosításon túl, de abból kiindulva az 1.2 sz. táblázatban közöljük a népességnek egy másfajta, a nemzetközi statisztikai fogalmaknak megfelelő gazdasági aktivitás szerinti 123