1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ A Központi Statisztikai Hivatal 1870 óta tízévenként tart népszámlálást. Két népszámlálás között az 1960-as évek óta mikrocenzusok végrehajtására kerül sor, melynek célja a tízévenkénti adatgyűjtés közötti időszak alapvető népesedési és társadalmi folyamatainak feltérképezése. Ezek során a lakosság egy részének megkérdezésével nyerünk népszámlálási típusú információkat. Az 1995. évi LXXXVI. törvény alapján 1996. április 1-jei eszmei időponttal végrehajtott mikrocenzusban a lakosság 2 százaléka vett részt. A legutóbbi, 1990. évi népszámlálás eredményei a társadalmi és gazdasági élet változásainak még csak a kezdetét jelezhették. Az azóta eltelt időszakot a foglalkoztatottsági körülmények tekintetében is gyors változások jellemezték. Az 1990. évi népszámlálás és az 1996. évi mikrocenzus eredményeinek együttes értékelése rávilágít azokra az összetett hatásokra, amelyeket a változások gyakoroltak a demográfiai folyamatokra, a foglalkozási, a háztartási és a családviszonyokra, a lakáskörülményekre, valamint a népesség egészére vagy egyes rétegeire. Az 1996. évi mikrocenzus adatai tehát hozzásegítenek a rendszerváltás, az átmenet jellemzőinek feltárásához, és hozzájárulhatnak a társadalompolitikai döntések megalapozásához. A kötet a mikrocenzus eredményeit részletezi, az adatok rövid elemzése, diagramokon és kartogramokon történő bemutatása, illetve bőséges táblaanyag segítségével. A mikrocenzus eredményei alapján — a teljesség igénye nélkül — a következő fontosabb megállapítások tehetők: — A demográfiai folyamatok alakulása - különösen a csökkenő termékenység és az emelkedő halandóság következtében több mint másfél évtizede tartó népességcsökkenés - Magyarországot a legkedvezőtlenebb demográfiai adottságú európai országok közé helyezi. — Folytatódik a népesség öregedése, a gyermekek és fiatal felnőttek népességen belüli arányának csökkenése és az időskorúak arányának növekedése. A népesség 18 százaléka gyermekkorú, 63 százaléka felnőtt korú és 19 százaléka időskorú. Száz felnőtt korú személyre 29 gyermekkorú és 31 időskorú személy jut. — A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében hosszabb ideje érvényesülő tendencia a házasok arányának csökkenése, amit mindkét nemnél az elváltak és a nőtlenek, hajadonok arányának növekedése kísér. — Tovább emelkedik a népesség iskolai végzettségi szintje. A 18 éves és idősebb népesség egyharmada rendelkezik legalább középiskolai végzettséggel. Felsőfokú végzettséget a 25 éves és idősebb népesség 12 százaléka szerzett. — Összességében csökkent a gazdasági aktivitás. Az aktív keresők aránya 1980 és 1990 között nem egészen 4 százalékkal, 1990 óta pedig több mint 9 százalékkal esett vissza. A gyermekkornak számának csökkenésével kisebb lett az eltartottak aránya, az időskorúak számának növekedésével emelkedett az inaktív keresőké. Az aktív keresők számának jelentős mértékű csökkenését a korstruktúra kedvezőtlen 19