1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

BEVEZETŐ

alakulása mellett főleg a megnövekedett munkanélküliség és széles rétegeknek a munkaerőpiacról való visszavonulása idézte elő. — Az aktív keresők és a nem aktív személyek egymáshoz viszonyított arányának alakulása már a nyolcvanas években is jelezte, hogy az aktív tevékenységet folytatókra háruló terhek társadalmi méretekben nagyobbak lettek: a száz aktív keresőre jutó nem aktív személyek száma lényegesen (1980 és 1990 között 111-ről 129-re) növekedett. E folyamat 1990 után erősen felgyorsult: a mutató értéke hat év alatt 193-ra nőtt. — Az aktív keresők összetétele a gazdasági rendszerváltás következtében jelentősen módosult: számottevően megnőtt az önálló foglalkozásúak aránya, az 1980. évi 3 százalékról 15 százalékra. — A gazdasági szerkezetváltás intenzitását jelzi, hogy a szolgáltatási jellegű fizikai munkát végzők részaránya az aktív keresők között ugrásszerűen emelkedett: 1996ban 15 százalékot tett ki, szemben az 1990. évi 9 százalékkal. — 1980 után kismértékben emelkedett, 1990 után pedig valamelyest csökkent a háztartások száma. 1996 áprilisában Magyarországon 3 millió 869 ezer magánháztartás volt, amelyben 9 millió 995 ezer személy élt. — A magánháztartásoknak több mint egynegyede egyszemélyes, így ma több mint egymillió ember él egyedül. Lakáskörülményeik általában rosszabbak, mint a többtagú háztartásoké. — Változatlanul a családok 85 százaléka alapul párkapcsolaton, 15 százaléka pedig egyszülős család. 257 ezer 15 éven aluli gyermek él egyszülős családban. A párkapcsolatokon belül 7 százalékra emelkedett a házasságkötés nélkül élettársi kapcsolatban élők aránya. — A lakásépítések száma az 1980-as évek közepe óta csökken. A lakások számának kismértékű emelkedése és a népesség csökkenése az átlagos laksűrűség javulását eredményezte. — A lakásállomány egészét tekintve legjellemzőbb a kétszobás lakás. Az egyszobás lakások aránya Budapesten magasabb, mint a többi városban és a községekben, a háromszobás és nagyobb lakások viszont a községekben gyakoribbak, mint a fővárosban. — Az önkormányzati lakások privatizációja során 1990 óta 467 ezer lakás került magántulajdonba. Az önkormányzati bérlakások a lakásoknak már csak 6 százalékát teszik ki. — A magyarországi lakások mintegy 60 százaléka tekinthető kellően komfortosnak, mert összkomfortos vagy kényelmesen fűthető komfortos lakás. A félkomfortos és komfort nélküli lakások azonban még mindig a teljes állomány egyötödét teszik ki, ilyen körülmények között él kb. kétmillió ember. A kötet tartalmazza továbbá a mintavétel módszertani ismertetését, az adatok teljeskörűsítésének rövid leírását, néhány kiragadott példán keresztül bemutatja a mikrocenzusból nyert adatok megbízhatóságát, hibahatárait, ismerteti a kiadványban alkalmazott fogalmakat, tartalmazza a mikrocenzus végrehajtását elrendelő jogszabály szövegét, valamint az adatfelvétel során használt kérdőívmintákat. 20