1996. ÉVI MIKROCENZUS A mezőgazdaság jelentősége a foglalkoztatásban (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - I. Az 1996. évi mikrocenzus adatai szerint - 2. A mezőgazdasági foglalkozásúak számának alakulása (főtevékenység alapján)

Az aktív keresők foglalkozási főcsoport és településtípus szerint 1996 Százalék Településtípus 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 0. Településtípus 1. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 0. foglalkozási főcsoport aktív keresői az összes aktív kereső százalékában Megyeszékhely 8,2 15,7 17,7 7,1 15,1 0,9 19,4 7,9 5,9 2,2 Többi város 20000-X fő 6,6 11,8 14,2 6,5 16,0 2,6 22,9 10,7 7,1 1,6 X-19999 fő 5,6 9,1 12,0 5,2 16,1 4,2 25,0 12,7 8,8 1,4 Együtt 6,1 10,4 13,1 5,8 16,0 3,4 24,0 11,7 8,0 1,5 Község 10000-X fő 3,4 6,9 12,6 8,5 18,0 1,8 30,1 8,6 9,2 1,0 5000-9999 fő 4,1 7,7 11,4 5,3 15,8 4,1 26,7 12,4 11,2 1,3 1000-4999 fő 3,8 5,5 9,0 4,3 14,3 7,9 26,3 15,4 12,1 1,3 X-999 fő 3,7 4,6 7,2 3,8 13,2 8,6 27,2 18,4 12,2 1,1 Együtt 3,8 5,8 9,2 4,6 14,5 7,2 26,7 15,1 11,8 1,3 összesen 6,2 11,6 14,0 6,2 15,1 3,5 22,5 10,9 8,4 1,6 Budapesten és a megyeszékhelyeken a mezőgazdasági foglalkozású aktív keresők (6. főcsoportba tartozók) eredetileg is alacsony aránya tovább csökkent, és 1996-ban már az 1 százalékot sem érte el. A többi városban az e főcsoportba tartozók hányada 1980-ban szintén nem volt számottevő (4, 6 százalék), és ez 1990-ben 3,8 százalékra, 1996-ban 3,4 százalékra süllyedt. (Az utóbbiak körén belül a 20 ezer lakosú vagy annál népesebb településeken az arány csak 2,6 százalékot tett ki.) Jelentős változások történtek a falu aktív keresőinek összetételében is. A változások fő iránya az volt, hogy 1980 és 1996 között a mezőgazdasági foglalkozásúak (hatodik főcsoport) aránya 11 százalékról 7 százalékra csökkent, ezzel párhuzamosan a szolgáltatási foglalkozásúak (ötödik főcsoport) hányada 7 százalékról 15 százalékra nőtt. Jelentősen visszaesett a mezőgazdasági segédmunkásokat is tartalmazó (kilencedik főcsoport) aktív keresők aránya. Kevésbé változott az ipari, építőipari és gépkezelői foglalkozásúak (hetedik és nyolcadik főcsoport) aránya. 1996-ra vonatkozóan a településnagyság szerint nézve elmondható, hogy minél kisebb a város vagy község népességszáma, annál nagyobb a mezőgazdasági, ipari, építőipari, általában a fizikai foglalkozásúak aránya. A legkisebb népességszámú falvakban az aktív keresők között e három foglalkozási főcsoportba (6.,7.,8.) tartozók aránya már meghaladta az 50 százalékot. A falvakban élő aktív keresők összetételében továbbra is jelentős tényezőnek számít az ún. ipán munkásság; a mezőgazdasággal főhivatásszerűen foglalkozók aránya visszaesett, és az 26