1996. ÉVI MIKROCENZUS A mezőgazdaság jelentősége a foglalkoztatásban (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - I. Az 1996. évi mikrocenzus adatai szerint - 2. A mezőgazdasági foglalkozásúak számának alakulása (főtevékenység alapján)

országos tendenciának megfelelően jelentősen emelkedett a szolgáltatási foglalkozásúak aránya. A mezőgazdasági tevékenység szerepe - a jelzett változások ellenére is - a községekben élők számára meghatározó maradt, mivel melléktevékenységként - gazdasági aktivitástól függetlenül - sokan végeznek mezőgazdasági munkát. Az aktív keresők összetételében bekövetkezett változások az ország földrajzi térségeit eltérően érintették. Az egyes régiók között a foglalkozási szerkezetben 1980-ban meglévő különbségek 1996-ra érdemben nem változtak. A mezőgazdasági foglalkozásúak aránya mindegyik régióban csökkent, de az 1980-ra jellemző különbségek továbbra is megmaradtak. Az aktív keresők között a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya a dél-alföldi régióban volt a legnagyobb (11 százalék), és ez az arány ugyan 9 százalékra csökkent, de még 1996-ban is e régióban volt a legnagyobb a mezőgazdasági tevékenységet végzők hányada. Az aktív keresők összevont foglalkozási főcsoport és régiók szerint 1996 Régiók 1. 2. 3-4. 5. 6. 7-8. 9. 0. Régiók 1. 3-4. 5. 6. 7-8. 9. 0. foglalkozási főcsoport aktív keresői az összes aktív kereső százalékában Közép-Magyarország 7,1 15,6 25,7 15,2 0,9 26,6 7,3 1,7 Közép-Dunántúl 5,7 9,0 18,0 14,5 3,2 39,8 7,9 1,9 Nyugat-Dunántúl 6,3 8,8 17,5 15,4 3,3 38,8 8,4 1,5 Dél-Dunántúl 6,5 10,9 17,8 16,0 4,5 33,7 9,3 1,4 Észak-Magyarország 6,6 9,8 18,7 14,9 2,3 36,3 9,5 1,8 Észak-Alföld 5,1 10,8 18,0 14,3 5,0 36,2 9,3 1,4 Dél-AlfÖld 5,0 9,5 17,4 15,4 8,8 33,2 9,0 1,6 összesen 6,2 11,6 20,2 15,1 3,5 33,4 8,4 1,6 A területi adatok arra utalnak, hogy az 1980 és 1996 közötti változások főleg a gazdasági aktivitás különböző mértékében jelentkeztek. Az aktív keresők foglalkozási szerkezete az országos tendenciától eltérően - kevésbé változott. A mezőgazdasági foglalkozású aktív keresők (hatodik főcsoport) aránya változatlanul a dél-alföldi régióban a legmagasabb és a közép-magyarországi régióban a legalacsonyabb. A régiónkénti információkból világosan látható, hogy a közép-magyarországi régióba tartozó Budapest és Pest megye aktív keresőinek foglalkozási összetétele teljes mértékben eltér az országos átlagtól. Budapestre és Pest megye városaira, községeire jellemző, hogy az ott dolgozó aktív keresők körében viszonylag alacsony a mezőgazdasági és emellett az ipari, építőipari foglalkozásúak hányada. 27