1996. ÉVI MIKROCENZUS A mezőgazdaság jelentősége a foglalkoztatásban (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - I. Az 1996. évi mikrocenzus adatai szerint - 2. A mezőgazdasági foglalkozásúak számának alakulása (főtevékenység alapján)

Nem mellőzhető az a 16 ezer segédmunkás sem, akik a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás stb. területén jelentkező egyszerű munkákat végzik (FEOR 9. főcsoportja). Összesen tehát a szorosan vett mezőgazdasági foglalkozásokba, valamint a mezőgazdasághoz szakmai szempontból többé-kevésbé kapcsolódó tevékenységi körökbe - ágazati hovatartozástól függetlenül - 179 ezer aktív kereső sorolható (az összes aktív kereső valamivel több mint 5 százaléka). E tágabb réteghez - a feladatok differenciáltságától függően - igen különböző képzettségű dolgozók tartozhatnak. A vezetők legnagyobb része ma már közép- vagy felsőfokú végzettségű, a mező- és erdőgazdálkodási stb. mérnökök általában diplomás szakemberek, a technikusok zömmel középiskolai végzettséggel rendelkeznek. A gépkezelők jelentős része középfokú szakképzettség birtokában végzi munkáját, de még a segédmunkások között is találhatók nem elhanyagolható hányadban szakképzett személyek. A mezőgazdasági, illetve a mezőgazdasághoz kapcsolódó jellegzetes tevékenységek tartalmából, e tevékenységek tipikus célkitűzéséből adódik, hogy foglalkozási viszony szempontjából is meglehetősen eltérő struktúrát mutatnak. A vezetők, a magasan kvalifikált agrárszakemberek és a technikusok döntő hányada alkalmazásban állóként vagy szövetkezeti tagként a még megmaradt nagyobb üzemekben tevékenykedik. A szorosan vett mezőgazdasági dolgozók körében azonban már meghatározó jelentőségű az egyéni vállalkozási forma. Az e rétegbe tartozóknak közel fele önálló gazdaként (kevés kivétellel alkalmazott nélkül), illetve segítő családtagként végzi munkáját. Az önállók döntő többséget alkotnak azok körében, akik magukat „általános mezőgazdasági foglalkozásúként" határozták meg. (Az erdőgazdálkodási dolgozóknak ugyanakkor még háromnegyede alkalmazásban állóként szerepel, minthogy az erdőgazdaságok zöme továbbra is állami formában üzemel.) Az alkalmazásban állók szerepe meghatározó még a mezőgazdasági és erdőgazdasági erőgépvezetők és erőgépkezelők soraiban, valamint a mezőgazdasági segédmunkások (egyszerű mezőgazdasági munkát végzők) rétegében. A tágabb réteg zöme ma még alkalmazottakból tevődik össze, de jelentős az egyéni és társas vállalkozásokba tartozók hányada is. A mezőgazdasági foglalkozású dolgozóknak a többsége - mintegy kétharmada - a községekben él. Jelentős a hányaduk a kisebb vidéki városokban is, minthogy az utóbbi időben számos mezővárosi jellegű települést is a városok közé soroltak. 25