1996. ÉVI MIKROCENZUS A mezőgazdaság jelentősége a foglalkoztatásban (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - I. Az 1996. évi mikrocenzus adatai szerint - 2. A mezőgazdasági foglalkozásúak számának alakulása (főtevékenység alapján)

A rendszerváltozás hatását a legkifejezettebben az mutatja, hogy 1990-1996 között az ipari-építőipari dolgozók hányada több mint egyharmadával, 8 százalékponttal esett vissza, és 1996-ban már az 1980. évi színvonalat sem érte el. A szolgáltatási foglalkozásúak aránya ezzel párhuzamosan csaknem a felére csökkent. Az alaptevékenységgel - mezőgazdasági és erdőgazdálkodási munkával - foglalkozók aránya ugyanakkor 17 százalékponttal növekedett, ami még az 1980. évi szintet is lényegesen, 14 százalékponttal meghaladta. Jelentős profiltisztulás zajlott tehát le, amely azonban még nem zárult le teljesen. A mezőgazdasági foglalkozású dolgozók korösszetétele és iskolázottsága 1980 óta szintén javult. Az iskolázottság tekintetében jelentős fejlődést bizonyít az a tény, hogy 1980ban e dolgozóknak csak 9 százaléka, 1996-ban viszont már közel fele (49 százaléka) rendelkezett az általános iskola 8 osztályát meghaladó végzettséggel. A mezőgazdasági foglalkozásokon belül a számszerűen legjelentősebb csoportot a növénytermesztők (37 ezer fő) és az állattenyésztési és állatgondozási foglalkozásúak (46 ezer fő) alkották. További 29 ezer főt tett ki a az általános - külön meg nem jelölt - mezőgazdasági foglalkozást folytatók köre. Erdőgazdálkodási tevékenységgel 8 ezren foglalkoztak. A fennmaradó csekély létszám különböző szakterületek (vad-, halgazdálkodás stb.) között oszlott meg. A szoros értelemben vett mezőgazdasági foglalkozások mellett - amelyeket a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-93) 6. főcsoportja tartalmaz - a máshová sorolt tevékenységeket is indokolt figyelembe venni, mint döntően az agrárszférához kapcsolódó, vagy azt érdemlegesen befolyásoló munkaterületeket. Itt kell megemlíteni elsősorban a mezőgazdasági munka vezetésével, szervezésével foglalkozókat, akiknek közel 9 ezer fős csoportja a FEOR 1. főcsoportjába (vezetők) tartozik. E körbe sorolhatók a mezőgazdasági, erdészeti részegységvezetők, termelésirányítók és kisszervezeti vezetők. A másik lényeges réteget a magasan kvalifikált mezőgazdasági értelmiségiek alkotják (FEOR 2. főcsoportja), akik a mezőgazdasági, erdő- és természetvédelmi, környezetvédelmi mérnökök soraiból (több mint 7 ezer fő) tevődnek össze. E tevékenységeket technikusi szinten (FEOR 3. főcsoportja) nem egészen 3 ezren gyakorolják. Számszerűen és érdemben is lényeges azon gépvezetők (kezelők) csoportja (22 ezer fő), akik a mezőgazdasági, erdőgazdasági erőgépek vezetésével, kezelésével összefüggő feladatokat látják el (FEOR 8. főcsoportja). 24