1996. ÉVI MIKROCENZUS A mezőgazdaság jelentősége a foglalkoztatásban (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - I. Az 1996. évi mikrocenzus adatai szerint - 1. A mezőgazdaságban aktív keresőként dolgozók

Az aktív keresők a mezőgazdaságban és más nemzetgazdasági ágakban régiók szerint, 1980-1996 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás^ Ipari és építőipari

b

) Szolgáltatás jellegű

c

) Régió

d

) nemzetgazdasági ág(ak)ban dolgozó aktív keresők az adott régió aktív keresőinek százalékában 1980 1990 1996 1980 1990 1996 1980 1990 1996 Közép-Magyarország 8,5 6,8 2,4 42,5 35,7 26,4 49,1 57,5 71,1 Közép-Dunántúl 17,9 14,7 8,7 47,8 44,6 39,6 34,3 40,6 51,7 Nyugat-Dunántúl 20,6 16,5 7,4 41,5 39,0 39,6 37,9 44,5 53,0 Dél-Dunántúl 24,0 19,8 12,5 37,9 35,9 31,3 38,1 44,3 56,2 Észak-Magyarország 15,9 13,6 6,0 48,6 45,0 38,0 35,5 41,4 56,0 Észak-Alföld 28,0 21,8 11,5 35,0 35,4 33,5 37,0 42,8 55,0 Dél-Alföld 31,1 26,5 15,8 34,7 33,5 30,9 34,2 39,9 53,3 Összesen 18,9 15,5 8,0 41,2 37,9 32,7 39,9 46,7 59,3 Az arányok jól érzékeltetik, hogy a mezőgazdaság 1980-ban az Alföld egyes térségeiben még meghatározó szerepet játszott. A dél-alföldi régióban például az aktív keresőknek közel egyharmada (31 százaléka) a mezőgazdaságban dolgozott, és a mezőgazdasági aktív keresők aránya az észak-alföldi régióban is elérte a 28 százalékot. A többi régióban - kivéve a közép-magyarországi régiót - a mezőgazdaság részesedése 16-24 százalék körül mozgott. A közép-magyarországi régió helyzetét eleve meghatározza a főváros döntő súlya, ahol a mezőgazdasági tevékenység szerepe már akkor is jelentéktelen volt. A közép-magyarországi régióban már akkor is a dolgozóknak csak viszonylag kis hányada, kevesebb mint egytizede talált munkalehetőséget a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén. Az 1990. évi arányok szerint a visszaesés mindegyik régióban megindult. A csökkenés mértéke az 1980-as évtizedben meglehetősen különböző volt (kereken 2-6 százalék között ingadozott). A döntő változás az 1990-1996 közötti időszakban ment végbe. 1996-ban a régiók többségében a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás főtevékenységben az aktív keresőknek nagyjából egytized részét, vagy még kisebb hányadát foglalkoztatta. (A dél-alföldi régióban a

) Vadgazdálkodással és halászattal együtt. b

) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás, építőipar. c

) Az előbbiekben nem említett nemzetgazdasági ágak együtt. d

) A régiók összetétele itt és a továbbiakban: Közép-Magyarország: Budapest, Pest megye, Közép-Dunántúl: Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém megye, Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye, Dél-Dunántúl: Baranya, Tolna, Somogy megye, Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye, Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Dél-Alfold: Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megye. 21