1996. ÉVI MIKROCENZUS A mezőgazdaság jelentősége a foglalkoztatásban (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - I. Az 1996. évi mikrocenzus adatai szerint - 2. A mezőgazdasági foglalkozásúak számának alakulása (főtevékenység alapján)

mutattak ki csupán egyhatodot megközelítő, a dél-dunántúli régióban pedig egynyolcados arányt.) A közép-magyarországi régióban a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás korábban sem jelentős szerepe minimálisra (2,4 százalék) mérséklődött. Az ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozók száma és aránya a fővároson kívül már az agglomerációs övezetben is jelentéktelenné vált. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás visszaszorulása ezenkívül a nyugati és az északkeleti térségben volt a legszembetűnőbb. A nyugati megyékben e folyamat ténylegesen összekapcsolódhatott a modernizáció előrehaladásával. Északkeleten a mezőgazdasági munkalehetőségek beszűkülése súlyosabb problémákat vont maga után. Az aránycsökkenés mögött az húzódik meg, hogy a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozók száma az 1980. évi több mint 100 ezerről alig 23 ezerre süllyedt. A mezőgazdaság így érdemben nem teremthetett főtevékenységként végezhető munkát, illetve teljes idejű munkaalkalmat a felszámolt nehézipari üzemek dolgozói számára, sőt a mezőgazdasági munkavállalók jelentékeny része is munkanélkülivé, illetve gazdaságilag inaktívvá vált. Az aktív keresők összevont nemzetgazdasági ág szerinti összetételét településtípusonként jellegzetes, hosszabb távon is érvényesülő sajátosságok határozzák meg. Ezek között lényeges a mezőgazdasági dolgozók szerepe. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya természetszerűen a községekben lakó aktív keresők körében a legnagyobb, több mint kétszerese (16 százalék) az ország egészét jellemző aránynak. A mezőgazdasági munkavállalók több mint kétharmada a falusi lakosságból kerül ki, csupán kis töredékük (2 százalék) fővárosi, 31 százalékuk városi lakos. 2. A mezőgazdasági foglalkozásúak számának alakulása (főtevékenység alapján) A mezőgazdasági foglalkozást főtevékenységként folytatók száma az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan csökkent: az 1980. évi 273 ezerrel szemben 1990-ben 181 ezret, 1996-ban 123 ezret tett ki. Arányuk - az aktív keresők összességéhez képest - már 1980-ban is alacsony volt (5,4 százalék). E mutató értéke 1990-ben 4 százalékra, majd 1996-ban 3,5 százalékra esett vissza. Az ágazati és foglalkozási adatok alakulásának ismertetett összehasonlítása jelzi, hogy az utóbbiak csökkenése mérsékeltebb volt, ami természetes következménye az átrendeződésnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a teljes „Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, halászat" nemzetgazdasági ágon belül - mint a fenti arányok jelzik - még mindig jelentős a közvetlenül nem mezőgazdasági jellegű tevékenységet végzők, elsősorban az 22