1996. ÉVI MIKROCENZUS A lakások és lakóik (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

részére is utal. A másokkal közös lakásban élő családok, illetve a három vagy több háztartás által lakott lakások aránya Budapesten és a többi városban 5-5 százalék (37 ezer, illetve 78 ezer lakás), a községekben 8 százalék (101 ezer lakás). Ezekben a lakásokban összesen 1 millió 153 ezren élnek, ami lakásonként átlagosan 5-nél több lakót jelent. Ez igen magas laksűrűség, így a lakásigény feltételezése nem irreális. A környezet lakóövezeti jellege A mikrocenzus adatfelvételi programjában szerepelt egy újdonságnak számító kérdés, amely az összeírt lakás környezetének, a település kisebb vagy nagyobb részének lakóövezeti jellegét tudakolta. A minősítés, a lakóövezeti jelleg megállapítása az összeírok feladata volt, ezért az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az építészeti-városrendezési fogalmak alkalmazásában járatlan összeírok a még nem is eléggé kiforrott osztályozást szubjektíven, esetleg tévesen értelmezhették. A lakóövezeti besorolás szerint az ország lakott lakásai közül a legtöbb (31 százalék) családi házas környezetben található. Nagyság szerint a második a falusias lakóövezet 27 százalékos részaránnyal, majd a lakótelepek (20 százalék) és a hagyományos (városias) beépítésű lakóövezet (15 százalék) következik. A további kategóriák nem jelentősek, együttesen sem érik el a 7 százalékos arányt. Közülük a társasházi és villanegyedek 3 százalékos aránya meglepően alacsony, a külterületek - mint speciális lakóhelyi környezet - hasonló nagysága (2,6 százalék) azonban már több figyelmet érdemel. A lakott lakások a fontosabb lakóövezeti jellegek szerint, településtípusonként Ezer lakás Hagyományos Lakótelepi Társasházi Családi Falusias (városias) lakóövezet és házas jellegű beépítésű villanegyed lakóövezet lakóövezet lakóövezet 24