1996. ÉVI MIKROCENZUS A háztartások lakáskörülményei (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A háztartások jellemzői a lakások összetétele szerint - A háztartások a lakás komfortossága, felszereltsége szerint

A hálózati vízvezetékkel legkevésbé ellátott lakásokban az egyszemélyes háztartások élnek. Ez különösen a községekben élők esetében mutatható ki, ahol az egyedül élők közel háromötödének a lakásában nincs egészséges ivóvíz. Hasonló mérvű javulás mutatható ki a szennyvízelvezetésben. 1990-ben a háztartások 44 százaléka lakott közcsatornával, és további 41 százalékuk házi csatornával ellátott lakásban. 1996 tavaszára a közcsatornával ellátott lakásban lakó háztartások aránya csupán 3 százalékponttal nőtt, s ugyancsak nőtt - 2 százalékponttal - a szennyvizet házi csatorna segítségével elvezető háztartások hányada. Ez azt jelenti, hogy a csatornázott lakásban élő háztartások részesedése eléri a 90 százalékot. Budapesten arányuk megközelíti a 100, a megyei jogú városokban pedig a 97 százalékot, a többi városban átlagos, a községekben viszont mélyen az átlag alatti, alig 81 százalékos a csatornázottság; Az összességében elfogadható csatornázottsági arány ellenére is jelentős fejlesztést szükséges végrehajtani a közcsatornával való ellátottság javítására. Míg Budapesten a közcsatornával való ellátottság ma már közelíti a kilenctizedes arányt, és a megyei jogú városokban is minden száz háztartás közül 79 közcsatornával ellátott iakásban él, addig a többi városban a közcsatornával való ellátottság csak 44 százalékos, a községekben pedig száz háztartás közül csak mindössze 8 lakik korszerű, a higiénés követelményeknek minden tekintetben megfelelő csatomázottságú lakásban. A csatornázott lakások lényegében fele-fele arányban rendelkeznek köz-, illetve házi csatornával (47, illetve 48 százalék). Ezen belül a házaspáros családok helyzete a rosszabb, 46 százalékos közcsatorna-arány mellett 48 százalékos házicsatorna-arány áll, míg az egyszülős családok lakásainak 55 százaléka van bekötve hálózati csatornába, s csak valamivel több mint harmadukban van házi csatorna. (Összességében a házaspáros családok lakásainak az ellátottsága a jobb, 93 százalék, az egyszülőseké pedig 90 százalék.) Az egyedülállók lakásainak fele közcsatornával, további harmada házi csatornával ellátott. Kedvezőtlen helyzetüket tehát nem a közcsatorna alacsony előfordulási aránya idézi elő (a csatornázottság átlag feletti), hanem az, hogy lakásaik 17 százaléka csatornázatlan. A két vagy több családból álló háztartások lakásainak 63 százaléka házi csatornával ellátott, s csak 29 százalékuk lakása közcsatornába kötött. Ez az arány az összes háztartástípus között a legalacsonyabb, ugyanakkor a közcsatorna aránya meghaladja bármely más háztartástípusét. A háztartások a lakás csatornázottsága szerint, 1990, 1996 A megfelelő típusú háztartások százalékában A lakás csatornázottsága Összesen Családháztartás együtt Egy családból álló háztartás Két vagy több családból álló háztartás Nem családháztartás együtt Ebből: egyedül álló A lakás csatornázottsága Összesen Családháztartás együtt együtt házas^ páros egy szülő gyermekes Két vagy több családból álló háztartás Nem családháztartás együtt Ebből: egyedül álló A lakás csatornázottsága Összesen Családháztartás együtt együtt családok Két vagy több családból álló háztartás Nem családháztartás együtt Ebből: egyedül álló 1990 Csatornával 85,4 88,6 88,6 89,2 85,5 87,3 77,2 76,3 Ebből: közcsatornával 44,4 42,5 43,2 41,4 52,9 22,5 49,5 48,8 házi csatornával 40,9 46,1 45,4 47,8 32,5 64,8 27,6 27,5 1996 Csatornával 89,9 92,5 92,5 93,0 90,2 91,6 83,4 83,1 Ebből: közcsatornával 47,1 45,9 46,6 45,1 55,1 28,9 50,1 50,0 házi csatornával 42,8 46,6 45,9 47,8 35,2 62,7 33,3 33,0 a) Az élettársi kapcsolatokkal együtt. 35