1996. ÉVI MIKROCENZUS A háztartások lakáskörülményei (1997)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A háztartások jellemzői a lakások összetétele szerint - A háztartások a lakás komfortossága, felszereltsége szerint
A nyolcvanas években - a lakások felszereltségében a vázolt okok miatt bekövetkezett jelentős javulás velejárójaként - megnövekedett a Vízöblítéses WC-vel rendelkező lakások száma és aránya. Ennek következtében az ilyen lakásokban lakó háztartások részesedése is nőtt, 1980 és 1990 között 22, majd az azt követő hat év alatt további 6 százalékponttal. Jelenleg a háztartások 82 százalékának lakásában van vízöblítéses WC. Miután a csatornázottság és a vízöblítéses WC-vel való ellátottság között - jellegéből adódóan - igen szoros az összefüggés, nem meglepő, hogy az eltérő típusú háztartások lakásainak a vízöblítéses WC-vel való ellátottsága között nincs számottevő különbség, csupán az arányszámok alacsonyabbak valamelyest. A különböző összetételű háztartásoknak általában 83-87 százaléka él- olyan lakásban, amelyben megtalálható a vízöblítéses WC. Csupán a nem családháztartások arányszáma marad el ettől (72 százalék). A vízvezeték és a csatorna megléte ugyan nem feltétele annak, hogy a lakásban van-e fürdőszoba, ezek a felszereltségi ismérvek azonban általában együtt jelennek meg, így természetesen elterjedtségükben is kimutatható közöttük a hasonlóság. 1996-ban a háztartások 86 százaléka lakott fürdőszobás lakásban, hat évvel korábban 80 százalékuk, 1980-ban viszont csak alig több mint hattizedük. A családháztartásoknál a fürdőszoba használata általában 90 százalék körüli értéket mutat, annak ellenére, hogy az egyszülős családok alkotta háztartásoknál ez az érték nem éri el a 87 százalékot. Az egyedülállók 76 százaléka lakik fürdőszobás lakásban. Azokban a lakásokban, amelyekben van fürdőszoba, szinte minden esetben biztosított a melegvíz használata is. így lényegében megegyeznek az arányok abban a tekintetben is, hogy a háztartások milyen arányban rendelkeznek fürdőszobával, illetve a lakásuk melegvízellátása milyen mértékben biztosított. Bármely háztartástípust vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a melegvízzel való ellátottság ugyan minden esetben elmarad a fürdőszobával való ellátottság szintjétől, az eltérés azonban - a kétvagy többcsaládos háztartásokat leszámítva - sehol sem haladja meg az 2 százalékpontot. Az elmúlt hat évben a melegvízzel való ellátottságban , a legkisebb mértékű javulás az egycsaládos háztartásoknál következett be (5-6 százalékponttal), de az ő arányszámaik korábban is meghaladták a többi háztartásét. A többcsaládos háztartásoknál megvalósult 5 százalékpontos javulás azt eredményezte, hogy a családháztartások ellátottsági mutatója mára - háztartástípustól függetlenül azonos szintre került. Bár az egyedülállók esetében ennek kétszerese (10 százalékos) volt az ellátottság javulása, a korábbi kedvezőtlen helyzetük miatti elmaradásuk jelenleg is jelentősnek mondható. 1996-ban az egyedülállóknak csak háromnegyede lakott melegvízzel ellátott lakásban, azaz mintegy 250 ezer egyedül élőnek e tekintetben is a legrosszabb volt a lakáshelyzete. 1980-ban a háztartások 26 százaléka élt vezetékes gázzal ellátott lakásban, s ez az arány a kilencvenes évek elejére is csak 41 százalékra emelkedett. Jelenleg arányuk meghaladja a 60 százalékot. A közüzemi szolgáltatások közül tehát ez az, amely a legnagyobb fejlődésen ment át, úgy, hogy annak üteme a kilencvenes években tovább fokozódott. A fejlődés ez esetben nem a gázzal való ellátottság összességében mérhető, hiszen az korábban is magas volt (1990-ben 87 százalékos), hanem a vezetékes gáz elteijedésével. A hálózatba bekötött háztartások arányszámai eltérő mértékben növekedtek az utóbbi években. A családháztartások közül azok, amelyek az évtized elején hálózati gázzal gyengébben ellátott lakásokban laktak, felzárkóztak a többi háztartástípushoz, a családháztartásokon belül az eltérő háztartástípusok között a vezetékes gázzal való ellátottság tekintetében lényegében nincs különbség, csupán a több családból álló háztartások arányszáma alacsonyabb valamelyest. Ez a különbség azonban erősen fogyóban van, hiszen itt volt a legnagyobb arányú a növekedés: hat év alatt a vezetékes gázzal ellátott lakásban élő többcsaládos háztartások aránya 27 százalékról 54 százalékra emelkedett, míg a házaspárok által 36