1996. ÉVI MIKROCENZUS A háztartások lakáskörülményei (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A háztartások jellemzői a lakások összetétele szerint - A háztartások lakáshasználati jogcíme

Az egyéb jogcímen lakó háztartások aránya 1 százalék. Elsősorban az egyedülállók és a többszemélyes, családot nem alkotó háztartások körében terjedt el (részesedésük megközelíti a 2 százalékot ), míg a többi háztartástípusban 1 százalék alatt marad. Legmagasabb arányban a fővárosban fordul elő, ahol az egyedülállók közel 3 százaléka lakik egyéb jellegű (szívességi, jogcím nélküli stb.) lakáshasználóként, de arányuk a községekben is meghaladja az 1 százalékot. Magyarországon a lakásbérlet fogalma lényegében egyet jelent az önkormányzati tulajdonban lévő lakás használatával. 1996 áprilisában a 3 millió 572 ezer, természetes személyek tulajdonában lévő lakásban lakó háztartásból csak 89 ezer (2,5 százalék) lakott bérlőként, miközben 232 ezer háztartás bérelte lakását települési önkormányzattól. A magánszemélyektől lakást bérlő háztartások közel kétharmada társasházi vagy öröklakásban, illetve lakásszövetkezeti lakásban élt, s csak 35 százalékuk bérelte a lakást családiház jellegű épületben. Más oldalról: a közel 2,4 millió, családiház jellegű épületben élő háztartásból mindössze 31 ezer (1,3 százalék) élt főbérlőként, a feleannyi társasházi, örök- és lakásszövetkezeti lakásban élőkből pedig az előbbieknek csaknem kétszerese, 58 ezer (közel 5 százalék). Az elmúlt bő másfél évtizedben megváltozott a tulajdonosként, illetve főbérlőként lakó háztartások tagszám szerinti összetétele. 1980-ban az egyszemélyes háztartásoknak 55 százaléka lakott tulajdonosként, 31-32 százalékuk pedig főbérlőként, 1996 tavaszán viszont a tulajdonosi jogcímen lakók aránya már 86, a főbérlőként lakóké viszont már csak nem egészen 12 százalék volt. Míg az időszak elején a háztartásban élők számának növekedésével párhuzamosan nőtt a tulajdonosi jogcímen lakó háztartások aránya és csökkent a főbérlőként lakóké, addig 1990-ben és 1996-ban már nem mutatható ki ilyen egyértelmű összefüggés. A háztartások a háztartástagok száma és lakáshasználati jogcím szerint, 1980-1996 Százalék Lakáshasználati Össze1 2 3 4 5 6 7 8-X jogcím (év) sen személlyel 1980 Tulajdonos vagy rokona 68,6 55,3 67,5 70,0 75,5 78,9 83,2 81,9 78,0 Főbérlő vagy rokona 27,6 31,5 30,1 28,3 23,6 20,5 16,4 17,6 21,2 Többi 3,9 13,2 2,4 1,7 0,9 0,5 0,4 0,5 0,8 Összesen 100.0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1990 Tulajdonos vagy rokona 73,6 63,1 72,8 76,5 81,9 82,4 83,7 82,3 77,8 Főbérlő vagy rokona 23,5 28,1 25,8 22,5 17,6 17,1 15.8 17,1 21,3 Többi 2,9 8,8 1,4 1,0 0,5 0,5 0,5 0,6 1,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1996 Tulajdonos vagy rokona 89,1 86,0 89,4 89,8 92,0 91,1 90,2 89,0 87,5 Főbérlő vagy rokona 9,7 11,6 9,7 9,3 7,6 8,4 8,6 10,2 11,3 Többi 1,2 2,4 0,9 0,8 0,4 0,5 1,2 0,8 1,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A tulajdonosi jogcímen lakó háztartások aránya a négytagú háztartások között a legmagasabb. Ez az arány a háztartásban élők számának a csökkenésével fokozatosan mérséklődik. Ugyanez a folyamat játszódik le az öt- vagy többtagú háztartások között is, amikor a háztartástagok számának az emelkedésével egyidejűleg a tulajdonosként lakó háztartások aránya folyamatosan csökken. 1996-ban a tulajdonosként lakók aránya a négytagú háztartások esetében 92 szá25