1996. ÉVI MIKROCENZUS A háztartások lakáskörülményei (1997)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A háztartások jellemzői a lakások összetétele szerint - A háztartások lakáshasználati jogcíme
zalék volt, szemben az egyszemélyes háztartások 86 és a nyolc- vagy többtagúak 87 és fél százalékos hányadával. Az egyszemélyes háztartások között a tulajdonosi arány 1990 óta 23 százalékponttal emelkedett, és 1996-ra 86 százalékot ért el. A legmagasabb a tulajdonosi arány a négytagú háztartásoknál, ahol az emelkedés ugyanezen idő alatt csak 10 százalékpont volt. A magasabb tagszámú háztartásoknál az aránynövekedés ennél is kisebb. 1990 óta a tulajdonosi jogcímen lakó háztartások között a csak időskorúakból állók aránya több mint 3 százalékpontos növekedéssel közel 25 százalékra emelkedett (a csak fiatalokból és a csak középkorúakból állóké stagnált), miközben a heterogén korösszetételü háztartások aránya minden esetben csökkent. Ez a magyarázata annak, hogy miért nőtt az átlagosnál nagyobb ütemben a tulajdonosként lakó egyedülállók hányada, hiszen a csak öregkorúakból álló háztartások közel kétharmada (63 százaléka) egyszemélyes. A tulajdonosi és a főbérleti jogcímen lakó háztartások korösszetétel és lakáshasználati jogcím szerint, 1990, 1996 Százalék Lakáshasználati jogcím (év) Összesen Csak Fiatalés középFiatalKözépFiatal-, középLakáshasználati jogcím (év) Összesen fiatalközépöregFiatalés középés öregkorú személlyel 1990 Tulajdonos vagy rokona Főbérlő vagy rokona 100,0 100,0 7,4 11,8 15,5 18,5 21,3 21,6 38.8 31.9 1,4 3,4 9,2 8,8 6,4 4,1 1996 Tulajdonos vagy rokona Főbérlő vagy rokona 100,0 100,0 6,9 19,3 15,6 17,8 24,7 18,6 37,7 35,0 1,4 1,8 8,2 5,0 5.4 2.5 1980-ban a tulajdonosként lakó háztartások 76 százalékában élt legalább egy aktív kereső. Közülük a két aktív keresővel rendelkező háztartások arányszáma volt a legmagasabb (36 százalék), őket követte az egy aktív keresőseké (29 százalék). A főbérlőként lakó háztartásoknál ettől némileg alacsonyabb két aktív keresős (34 százalék) és valamivel magasabb egy aktív keresős arány alakult ki (32 százalék). A későbbiekben a háztartások gazdasági aktivitási összetételét a foglalkoztatási rendszerben beállott változások mellett a népesség öregedése is befolyásolta. E két motívum hatásának eredőjeként 1990-re 69 százalékra, 1996-ra pedig 57 százalékra csökkent a tulajdonosi jogcímen lakó háztartásokon belül az aktív keresősek részesedése. Az utóbbi hat évben a két aktív keresős háztartások túlsúlya megszűnt. 1996 áprilisában a tulajdonosként lakó háztartásoknak csak 22 százalékában volt két aktív kereső, miközben az egy aktív keresős háztartások aránya az elmúlt másfél évtized alatt lényegében változatlan maradt. 1980 óta e háztartás-kategóriában a felére csökkent a három, és közel harmadára a négy vagy több aktív keresős háztartások részesedése. A tulajdonosként lakó háztartások 43 százalékában nincs aktív kereső. Az aktív kereső nélküli, de munkanélkülit magukba foglaló, tulajdonosként lakó háztartások aránya 5 százalék. Sem aktív kereső, sem munkanélküli nincs az ilyen háztartások 38-39 százalékában. Az aktív kereső nélküli háztartások aranya 1980-ban csak 24, 1990-ben pedig 31 százalék volt. 26