1996. ÉVI MIKROCENZUS A háztartások lakáskörülményei (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A lakott lakások jellemzői a lakásban élő háztartások és családok száma alapján

A nem család háztartások által lakott lakások a gyermek nélkül élő családokéinál is regebbi építésűek. Ez nyilvánvalóan összefügg a nem családháztartásban élők magasabb életkorával. A háztartások zömét kitevő egyedülállók 58 százaléka 60 éves vagy idősebb, közülük sokan hosszú évtizedek óta ugyanabban a lakásban élnek. Nem meglepő tehát, hogy az 1920 előtt épült lakások aránya ebben a körben megközelíti az egynegyedet (23 százalék), a két világháború között épülteké az egyötödöt (19 százalék), s az 1980 óta épült lakások hányada pedig alig 10 százalék. A lakások közel 60 százaléka hagyományos - zömében tégla - falazatú. Vályog, sár vagy döngölt föld falazata van a lakások 20 százalékának, s további 14 százalékuk épült nagypaneles technológiával. Az egycsaládos háztartások lakásaiból a tégla falazatúak aránya az összes lakás között mért aránynál 1 százalékponttal magasabb, s szintén ugyanennyivel magasabb a panel falazatúak aránya is. A vályog, sár vagy döngölt föld falazattal épült lakások részesedése 18 százalék. Az egyszülős család alkotta háztartások által egyedül használt lakások közül minden ötödik panelból épült, ami egyben azt is jelenti, hogy az ilyen lakások legnagyobb arányban az e háztartástípus által lakott lakások között fordulnak elő. A tégla falazatú lakások aránya 56 százalék, ennél csak a nem családháztartások lakta lakások esetében alacsonyabb némileg (55 százalék). Ez utóbbi lakások között a vályog, sár vagy döngölt föld falazatú lakások részesedése 27 százalék, vagyis lényegében minden negyedik egyedül élő személy lakása ebbe a csoportba tartozik. A gyermek nélküli házaspárok 60 százaléka, a gyermekesek 63 százaléka tégla, az előbbiek 11, az utóbbiak 16 százaléka panel falazatú lakásban él. Az idősebb korösszetételü, gyermek nélküli házaspárok 24 százalékának a lakása vályog, sár vagy döngölt föld, ugyanez az arány a főleg fiatal- és középkorú személyekből álló gyermekes házaspárok lakásai esetében alig haladja meg a 14 százalékot. 1996 áprilisában a lakások 47 százaléka volt összkomfortos, további 31 százalékuk pedig komfortos, azaz minden tíz lakásból közel nyolc komfortosság szempontjából jónak mondható. Minden hetedik lakás komfort nélküli, és 2 százalékuk csak statisztikai értelemben nevezhető fi lakásnak, valójában a szorosan vett lakásfogalomnak meg nem felelő szükség- vagy egyéb lakás. A lakások a háztartások, illetve a családok száma, valamint a családok típusa és a lakás komfortossága szerint, 1996 Százalék Komfortosság Egy-háztartásban Két háztartás Egy nem családháztartás Komfortosság e gy család által lakott lakás két vagy több család Két háztartás Egy nem családháztartás Komfortosság együtt házaspár egy szülő két vagy több család Két háztartás Egy nem családháztartás Komfortosság együtt gyermek nélkül gyermekkel által lakott lakás Összkomfortos 53,5 43.9 60,8 48,3 54,5 52,3 31,3 Komfortos 29,9 36.0 25.9 31,3 27,6 29,4 35.0 Félkomfortos 3.8 5,4 2.7 4.3 4.3 3.8 6,6 Komfort nélküli 10.9 13.2 8,7 14.0 11.7 12.8 24.5 Szükség- és egyéb lakás 1.8 1.7 1.8 2,1 1,9 1.8 2,6 Összesen 100.0 100.0 100.0 100,0 100,0 100,0 100,0 21