A háztartások és a családok társadalmi–foglalkozási tagozódása / A társadalom rétegződése – időszaki közlemények (1999)

Rétegződési sémák - Sémák, 1949-1990

hanem más információkat is bevont a rétegcsoportok kialakításába. Döntő jelentőségű ezek közül az iskolai végzettség, amely ismérv közvetlenül beépült a rétegcsoportokat leíró sémába. Az 1990. évi népszámlálás más értelemben is mérföldkő volt az egyének és a háztartások, családok réteghelyzetének a vizsgálatában. A népszámlálási típusú adatfelvételek sorában ez volt az első, amikor lehetőség nyílt arra, hogy a társadalom rétegtagozódást ideológiai indíttatású kötöttségektől mentesen, objektív módon vizsgálhassuk. A háztartások és a családok társadalmi-foglalkozási összetételét bemutató népszámlálási séma az egyének hasonló csoportosítására épül. Az 1990. évi népszámláláskor a személyek foglalkozási adatait csak az aktív keresőktől és a gyermekgondozási segélyen lévőktől, továbbá a gyermekgondozási díjban részesülőktől kérdezték, a háztartások és a családok réteghelyzetének a megállapításához csak az ő adataikat lehetett felhasználni. A háztartások és a családok társadalmi-foglalkozási csoportosítása kizárólag a háztartás és a család aktív kereső tagjainak társadalmi-foglalkozási jellemzői alapján történt, a gyesen, gyeden lévők adatait nem vették figyelembe. Ez azt jelenti, hogy azok a háztartások és családok, amelyeknek nem volt aktív kereső tagja, nem kerültek egyetlen társadalmi-foglalkozási csoportba sem. Az ilyen háztartások és családok csoportosítása - az összes háztartás, család elszámolása érdekében - tagjaik gazdasági aktivitása alapján történt. 1990-ben a személyek - így a háztartás- és családfők besorolásához is - egy összevont, ún. „társadalmi-foglalkozási csoportok" és egy részletes, ún. „társadalmi-foglalkozási alcsoportok" elnevezésű kategóriarendszert dolgoztak ki, úgy, hogy az utóbbi az összevont csoportosítás további tagolását jelentette. A társadalmi-foglalkozási alcsoportokon belül az elsődleges csoportképző ismérv a végzett tevékenység fizikai, illetve szellemi jellege volt, az előbbinél megkülönböztetve a mezőgazdasági, valamint a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységet végzőket, a szellemi foglalkozásúaknál pedig a legmagasabb iskolai végzettség volt a differenciáló tényező. A háztartások és a családok társadalmi-foglalkozási összetételének az 1990. évi népszámláláskor összeírt információkra épülő sémáját az alábbiakban mutatjuk be: Aktív keresős háztartások, családok Homogén összetételű háztartások, családok Alkalmazásban álló és szövetkezeti tag fizikai foglalkozású: nem mezőgazdasági mezőgazdasági szellemi foglalkozású: felsőfokú iskolai végzettséggel felsőfokú iskolai végzettség nélkül Önálló, szabadfoglalkozású fizikai foglalkozású: nem mezőgazdasági mezőgazdasági szellemi foglalkozású: felsőfokú iskolai végzettséggel felsőfokú iskolai végzettség nélkül Heterogén összetételű háztartások, családok Önálló, szabadfoglalkozású nincs a háztartásban, családban nem mezőgazdasági és mezőgazdasági fizikai foglalkozású nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású és szellemi foglalkozású felsőfokú iskolai végzettséggel felsőfokú iskolai végzettség nélkül felsőfokú iskolai végzettséggel és felsőfokú iskolai végzettség nélkül 24