1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 4) A térbeli mozgás régión belül és kívül

Az aktív keresők napi ingázása összevont korcsoport, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és régiók szerint 1990, 1996 Régió Összesen 14-29 30-49 50-X Középfokúnál alacsonyabb Legalább középfokú Régió Összesen 14-29 30-49 50-X iskolai végzettségű 1990 Közép-Magyarország 19,9 23,118,8 18,3 24,1 17,7 Közép-Dunántúl 33,0 40,0 30,1 30,8 34,9 31,8 Nyugat-Dunántúl 29,3 37,4 26,1 27,3 31,8 27,8 Dél-Dunántúl 29,6 36,8 26,8 27,0 33,2 27,0 Észak-Magyarország 36,0 43,2 33,1 33,9 39,5 33,7 Észak-Alföld 23,1 31,0 19,9 19,7 25,0 21,8 Dél-Alfold 17,3 23,0 15,3 14,7 18,0 16,7 Ország összesen 25,3 31,5 23,0 23,0 28,2 23,5 1996 Közép-Magyarország 22,1 25,4 21,3 18,9 28,4 20,8 Közép-Dunántúl 32,2 40,8 29,6 23,1 35,5 31,2 Nyugat-Dunántúl 30,4 39,5 27,5 23,2 32,9 29,7 Dél-Dunántúl 27,0 33,4 24,7 22,8 32,2 25,5 Észak-Magyarország 33,7 41,4 31,7 25,8 36,8 32,9 Észak-Alföld 22,7 30,4 20,3 15,1 24,5 22,1 Dél-Alfold 17,8 22,7 16,6 12,6 17,5 17,9 Ország összesen 25,4 31,6 23,7 19,5 28,8 24,5 1 ^ Naponta ingázó az aktív keresők százalékában. Jelentős átalakuláson ment keresztül a naponta ingázó aktív keresők ágazati struktúrája. A gazdasági szerkezetváltozás hatása az ágazati összetétel alakulásában tükröződik a legközvetlenebbül, hiszen az, hogy az egyes nemzetgazdasági ágak mekkora hányadát kötik le a foglalkoztatott munkaerőnek, egyik jellemző mutatója a szerkezeti arányoknak. Az 1980-as években megkezdődött, majd a rendszerváltozással rendkívüli módon felgyorsult folyamatok azonban a naponta ingázók körében nem egy vonatkozásban másféleképpen zajlottak le, mint az aktív keresők összességénél. { A nyolcvanas évek folyamán — mint jeleztük — több mint egynegyedével csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatott főállású aktív keresők száma, ennek következtében a primer szektor részesedése jelentősen visszaesett. Az aránycsökkenés ekkor még nem mutatkozott a naponta ingázók körében. 1990-ben mintegy 15 ezer fővel kevesebb ingázó dolgozott a mezőgazdaságban, mint tíz évvel korábban, de ez a 188 ezer főre fogyatkozott létszám az 1980. évinél mindössze néhány százalékponttal alacsonyabb hányadát jelentette az összes naponta ingázónak. Szó volt arról is, hogy 1990-1996 között már zuhanásszerűen (mintegy háromötödével, 420 ezer fővel) csökkent a mezőgazdaság aktív keresőinek a létszáma. Az átalakult, melléküzemági tevékenységet nem folytató, kisebb területen gazdálkodó szövetkezetekben a korábbinál jóval kevesebb nem helybeli lakos talált munkát, a magángazdaságok pedig jellemzően kis létszámmal, inkább családi keretek között működő vállalkozások, ebből következően nem nagyon alkalmaznak más településről bejáró munkaerőt. A mezőgazdaság így a naponta ingázók csak kis hányadának - 1996-ban mindössze 7 százalékának - kínál munkalehetőséget. Nem érdektelen megjegyezni, hogy 1990-ben az e nemzetgazdasági ág munkahelyein dolgozó ingázóknak még több mint egynegyede volt nő, 1996-ra viszont ez az arány egyötöd alá csökkent. Az ismertetett adatokból kitűnik, hogy az iparban és az építőiparban 1980 és 1990 között közel egyötöddel (373 ezer fővel) esett vissza az aktív keresők létszáma, 1996-ban pedig 62