1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 3) Az aktív keresők struktúrája

ban, illetve találtak munkát az ún. vegyes tulajdonú munkáltatóknál. Az észak-magyarországi régióban viszont az állami munkáltatónál dolgozó aktív keresők aránya a legnagyobb (még a közép-magyarországi régiót is megelőzi). Ez az adat arra utal, hogy ebben a térségben maradtak meg azok az állami vállalatok, amelyeket nem privatizáltak. Napjaink érdekes kérdése, hogy a külföldi tőke az ország amely területeit részesíti előnyben. Adataink visszaigazolják azokat az információkat, amely szerint a nyugat-dunántúli régió az egyik fő célpontja a külföldi tőkebeáramlásnak. Ezt követi az közép-dunántúli, illetve a közép-magyarországi régió. Bár a külföldi tőkebeáramlás irányának vizsgálata azt mutatja, hogy az észak-magyarországi régió helyzete kedvező, ennek oka az érintett megyék korábbi gazdasági szerkezetével, a privatizációval fíigg össze, nem jelenti új beruházások tömeges megvalósulását. Természetesen a mikrocenzus információi csak arról tudnak tájékoztatni, hogy az adott régió aktív keresői közül milyen arányban dolgoznak olyan munkáltatónál, amelyben van külföldi érdekeltség. Ebből nem tudjuk meg a külföldi tőke nagyságát és szerkezetét. Az aktív keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele nem egészen követi az előbbiek alapján várható struktúrát, mert az egyéni vállalkozók aránya nem a legfejlettebbnek tekinthető nyugati és központi térségben, hanem az Alföld déli részén a legmagasabb, ahol megközelíti az országos átlag másfélszeresét. Az aktív keresők foglalkozási viszony és régiók szerint, 1996 Százalék Régió Alkalmazásban álló Egyéni vállalkozó Szövetkezeti tag Társas vállalkozás tagja Alkalmazásban álló Egyéni vállalkozó a

) Szövetkezeti tag Társas vállalkozás tagja Régió az összes aktív kereső százalékában Alkalmazásban álló Egyéni vállalkozó a

) Szövetkezeti tag Társas vállalkozás tagja Közép-Magyarország 82,9 11,1 0,4 5,6 30,5 30,6 7,1 43,4 Közép-Dunántúl 85,6 9,5 1,5 3,4 11,8 9,8 10,0 9,8 Nyugat-Dunántúl 84,6 10,5 2,2 2,6 11,6 10,8 14,6 7,6 Dél-Dunántúl 82,5 10,8 3,4 3,2 9,3 9,1 18,5 7,6 Észak-Magyarország 87,3 8,6 1,0 3,1 11,4 8,5 6,3 8,5 Észak-Alföld 82,8 11,0 2,9 3,3 12,8 12,8 21,2 10,7 Dél-Alfóld 78,3 15,1 2,9 3,7 12,6 18,3 22,4 12,5 Ország összesen 83,2 11,1 1,7 4,0 100,0 100,0 100,0 100,0 0 Szellemi szabadfoglalkozásúakkal és segítő családtagokkal együtt. Ezzel kapcsolatban utalnunk kell arra, hogy — az említettek szerint — éppen a délalföldi régióban tapasztalható a mezőgazdaság viszonylag jelentős részesedése. Bizonyosra vehető ezért, hogy a termelőszövetkezetek egy részének felbomlása után létrejött családi gazdaságok játszanak itt meghatározó szerepet. A mezőgazdaság és az egyéni vállalkozások bizonyos kapcsolatára enged következtetni, hogy — ellentétben a délkeleti régióval — éppen egyes ipari jellegű térségekben (főként Észak-Magyarországon) viszonylag alacsony az egyéni vállalkozók hányada. Ugyanerre az okra vezethető vissza, hogy Észak-Magyarországon a szövetkezeti tagok és a társas vállalkozások tagjainak az aránya is alacsonyabb, mint az ország más részein. Nem szóltunk még az alkalmazásban állók csoportjáról, noha mindegyik régióban a nagy többséget (az aktív keresőknek mintegy négyötödét-öthatodát) ők alkotják. E réteget azonban ma már nem lehet egységesen értelmezni. A rendszerváltozás előtt az alkalmazásban állók munkáltatója — kevés kivételtől eltekintve —végső fokon maga az állam volt (ide értve a helyi, illetve közületi szerveket, vagy az állami tulajdont képező gazdasági szervezeteket). 56