1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 3) Az aktív keresők struktúrája

Az átalakulás, a magánosítás folyamata az 1990-es évek első felében érdemi változást hozott, úgy hogy a mikrocenzus időpontjában a magánszféra alkalmazottainak részaránya álta­lában már meghaladta az állami alkalmazottakét. Régiónként ugyanakkor meglehetősen jelen­tős különbségek adódtak. Az alkalmazottakat tekintve a régiók között a nyugat-dunántúli régió aktív keresői dol­goztak a legmagasabb arányban a magánszférában és ezen a területen találtak leginkább mun­kát a vegyes tulajdonú munkáltatóknál. Az észak-magyarországi régióban viszont az állami szférában dolgozó alkalmazottak aránya a legmagasabbak közé tartozott, amit érthetővé tesz az a körülmény, hogy — az átalakulási folyamat jelentős előrehaladása ellenére — ebben a régió­ban a hagyományos gazdálkodó szervezetek inkább jelen vannak, mint az ország egyéb térsé­geiben. Hasonlóan jelentős az állami szféra alkalmazottainak a hányada a központi régióban is, amit érthetővé tesz az a körülmény, hogy az állami feladatok ellátása döntően a régió karakterét meghatározó fővárosban összpontosul. Az alkalmazottként dolgozó aktív keresők a munkáltató tulajdoni jellege és régiók szerint, 1996 Százalék Régió Állami, egyéb közületi Szövet­kezeti Magán­Vegyes Állami, egyéb közületi Szövet­kezeti Magán­Vegyes Régió tulajdonú munkáltatónál dolgozó, az összes alkalmazott százalékában tulajdonú munkáltatónál dolgozó Közép-Magyarország 45,5 2,0 34,5 12,4 32,6 13,6 32,0 24,1 Közép-Dunántúl 38,9 3,8 33,2 20,0 10,8 10,1 11,9 15,1 Nyugat-Dunántúl 34,6 5,3 34,1 24,5 9,4 13,6 12,0 18,0 Dél-Dunántúl 43,1 7,6 31,8 13,6 9,4 15,8 9,0 8,0 Észak-Magyarország 45,2 4,6 28,2 17,1 12,2 11,7 9,8 12,5 Észak-Alföld 43,5 5,4 32,0 15,4 13,1 15,6 12,5 12,6 Dél-Alföld 42,4 7,0 33,4 12,1 12,6 19,6 12,8 9,7 Ország összesen 42,6 4,5 32,9 15,7 100,0 100,0 100,0 100,0 Amennyiben az aktív keresők tulajdoni jelleg és foglalkozási viszony szerinti összetéte­lét régiókon belül (megyék és településtípusok szerint) is megvizsgáljuk, további megállapítá­sokat is tehetünk. Az egyes megyék sajátos helyzete folytán ugyanis a magánosítás mértékében régión belüli eltérések is adódhatnak. A Dél-Alföldön például a magánszektor súlyaránya te­kintetében kiemelkedő Bács-Kiskun megye helyzete. Észak-Magyarországon Heves megyében a magánszféra hányada — ellentétben a régió két másik megyéjével — megközelíti az országos átlagot. Az alkalmazásban állók — mint jeleztük — mindenütt az aktív keresők nagy többségét alkotják. E többség helyenként az átlagos mértéket is meghaladja. Az 1996. évi adatok szerint például Észak-Magyarország városaiban (nem számítva a megyeszékhelyeket) az aktív kere­sőknek csaknem kilenctized részét az alkalmazásban állók alkották. 57

Next

/
Thumbnails
Contents