1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 3) Az aktív keresők struktúrája

Az aktív keresők nemzetgazdasági ág és régiók, településtípusok szerint, az összesen százalékában. 1980-199

6 1980 1990 1996 Régió, településtípus mezőgazdaság ipari szolgáltatási mezőgazdaság ipari szolgáltatá si mezőgazdaság ipari szolgáltatási Régió, településtípus mezőgazdaság jellegű ágak mezőgazdaság jellegű ágak mezőgazdaság jellegű ágak Közép-Magyarország 8,5 42,4 49,1 6,8 35,8 57,4 2,4 26,4 71,2 Ebből: város (Bp. nélkül) 12,7 46,8 40,5 10,5 41,2 48,3 3,2 33,7 63,1 község 21,4 41,4 37,2 16,9 37,4 45,7 7,6 30,8 61,6 Közép-Dunántúl 17,9 47,7 34,4 14,7 44,7 40,6 8,7 39,7 51,6 Ebből: megyeszékhely 3,8 52,6 43,6 3,6 44,4 52,0 1,3 36,4 62,3 többi város 8,9 54,8 36,3 8,2 50,0 41,8 4,8 40,8 54,4 község 32,0 39,8 28,2 26,4 40,2 33,4 16,5 40,4 43,1 Nyugat-Dunántúl 20,6 41,5 37,9 16,5 38,9 44,6 7,4 39,5 53,1 Ebből: megyeszékhely 4,3 47,3 48,4 4,9 41,3 53,8 2,4 38,6 59,0 többi város 10,0 46,9 43,1 9,3 42,5 48,2 3,8 39,2 57,0 község 35,8 35,1 29,1 29,2 35,2 35,6 13,6 40,6 45,8 Dél-Dunántúl 24,0 37,9 38,1 19,8 36,0 44,2 12,5 31,3 56,2 Ebből: megyeszékhely 4,3 44,5 51,2 4,1 39,1 56,8 2,1 27,4 70,5 többi város 14,1 45,6 40,3 12,8 42,0 45,2 6,0 36,4 57,6 község 40,8 29,8 29,4 34,6 29,8 35,6 25,0 30,4 44,6 Észak-Magyarország 15,9 48,5 35,6 13,6 45,1 41,3 6,0 38,0 56,0 Ebből: megyeszékhely 3,0 48,9 48,1 3,1 43,0 53,9 1,3 32,2 66,5 többi város 8,2 54,0 37,8 8,0 49,4 42,6 2,8 39,2 58,0 község 26,6 45,4 28,0 22,2 43,4 34,4 10,7 40,5 48,8 Észak-Alföld 28,0 34,9 37,1 21,8 35,4 42,8 11,5 33,5 55,0 Ebből: megyeszékhely 7,2 39,0 53,8 6,2 36,5 57,3 3,1 29,6 67,3 többi város 24,4 40,9 34,7 20,1 40,8 39,1 12,1 37,8 50,1 község 44,0 27,7 28,3 35,5 29,5 35,0 19,3 32,5 48,2 Dél-Alföld 31,1 34,7 34,2 26,5 33,6 39,9 15,8 30,9 53,3 Ebből: megyeszékhely 8,9 41,5 49,6 8,2 37,0 54,8 3,7 27,7 68,6 többi város 26,1 39,7 34,2 23,0 37,9 39,1 13,6 32,8 53,6 község 50,9 24,8 24,3 44,5 25,7 29,8 28,7 31,5 39,8 Ország összesen 18,9 41,1 40,0 15,5 37,9 46,6 8,0 32,7 59,3 Ebből: Budapest 4,0 42,1 53,0 3,2 34,3 62,5 0,7 23,7 75,6 megyeszéhely 5,5 45,1 49,4 5,2 39,9 54,9 2,4 31,8 65,8 többi város 16,4 46,2 37,4 14,2 43,0 42,8 7,3 36,9 55,8 város Bp. nélkül 12,0 45,8 42,2 10,5 41,7 47,8 5,3 34,7 60,0 város Budapesttel 9,4 44,6 46,0 8,2 39,5 52,3 3,9 31,4 64,7 község 35,3 35,2 29,5 29,1 34,8 36,1 16,4 35,3 48,3 A régió és a településtípus egybevetése arra utal, hogy a megyeszékhelyek mindegyik régióban betöltik fentebb vázolt szerepkörüket, tehát bármelyik régiót is vizsgáljuk, a megyeszékhelyeken meghatározó a szolgáltatás jellegű ágak szerepe. Az ipar és építőipar ugyancsak jelentős tényezőként értékelhető, de 1996-ban már — a fejlődés irányának megfelelően — el44