1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 3) Az aktív keresők struktúrája

tátották száma csupán kevéssel több mint 2 százalékkal, 46 ezer fővel csökkent. Gyökeresen megváltoztak tehát az ágazati szerkezet arányai, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás részesedése 1990-hez képest a felére esett vissza, az ipar és az építőipar részaránya 1990 óta több mint 5 százalékponttal, egyharmad alá csökkent, a szolgáltatási jellegű ágazatok esetében viszont jelentős aránynövekedés jelentkezett. Míg 1990-ben a tercier jellegű ágazatok az aktív keresők 47 százalékát kötötték le, 1996-ban már csaknem háromötödét. Az összevont struktúra alakulását az elmúlt másfél évtizedben a következő arányok szemléltetik. Az aktív keresők összevont nemzetgazdasági ág szerint, 1980-1996 Százalék Év Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás (1

) Ipari és építőipari (2

) Szolgáltatási jellegű (j

) nemzetgazdasági ág (ágak) 1980 18,9 41,2 39,9 1990 15,5 37,9 46,7 1996 8,0 32,7 59,3 (1

) Vadgazdálkodással és halászattal együtt. (2

) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás, építőipar. (j

) Az előbbiekben nem említett nemzetgazdasági ágak együtt. Megjegyzés: a nemzetgazdasági ágak összevonása a továbbiakban is e táblának felel meg. Az ismertetett arányok önmagukban gyors modernizációs folyamatról tanúskodnak. Utalni kell azonban a már ismertetett körülményre, hogy a strukturális átalakulás az aktív állománynak igen jelentős (1980-1996 között csaknem 1,6 milliós) csökkenése mellett ment végbe. Az aktív keresők ágazati struktúrájára sajátos hatást gyakorolt eleinte a tervgazdálkodás fokozatos fellazulása, felbomlása, majd 1990 után a piacgazdaságra való átmenet. A kevéssé hatékony állami nagyvállalatok átalakulása, kisebb egységekre való felbomlása, esetenként felszámolása, a privatizáció előrehaladása teljesen új gazdasági környezetet teremtett. Az iparban és építőiparban korábban is létező latens, „kapun belüli" munkanélküliség nyílt formát öltött. Érthető tehát, hogy az ipari és építőipari ágazatok viszonylagos térvesztése nagyobb mértékű volt, mintha a modernizáció olyan gazdaságban zajlott volna le, amelynek kontinuitása az előző időszakhoz képest nem szakad meg. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban a rendkívül nagymérvű csökkenés megítélésénél külön mérlegelni kell az ide sorolt ágazatok alaptevékenységétől idegen melléküzemágak, és más, túlhaladottá vált feladatkörök megszűnését. A vázolt folyamatok — a főirányokat tekintve — lényegében mindegyik régióban végbementek. Az egyes régiók azonban már a kiinduló állapotot, majd a folyamatok ütemét, jellegét tekintve is meglehetősen eltérő sajátosságokat mutattak. 41