1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 3) Az aktív keresők struktúrája

A háztartások gazdasági aktivitási összetétele régiók szerint, 1996 Százalék Régiók Összesen Csak Aktív kereső van Aktív kereső nincs, munkanélküli és inaktív kereső van Régiók Összesen aktív kereső munkanélküli inaktív kereső eltartott munkanélküli van, inaktív kereső munkanélküli nincs, inaktív kereső van Aktív kereső nincs, munkanélküli és inaktív kereső van Régiók Összesen van nincs van munkanélküli nincs, inaktív kereső van Aktív kereső nincs, munkanélküli és inaktív kereső van Közép-Magyarország 100,0 33,9 1,5 36,2 1,7 3,4 1,1 20,3 2,0 Közép-Dunántúl 100,0 31,6 2,0 32,9 0,9 4,9 1,7 23,0 2,9 Nyugat-Dunántúl 100,0 33,9 1,1 32,4 0,8 4,3 1,8 23,7 1,9 Dél-Dunántúl 100,0 28,1 2,4 38,0 1,1 4,1 1,8 21,8 2,7 Észak-Magyarország 100,0 24,8 2,8 39,8 1,1 5,0 2,1 19,7 4,8 Eszak-Alföld 100,0 25,6 2,8 37,8 1,6 4,8 2,3 20,3 4,7 Dél-Alföld 100,0 30,8 2,1 39,3 1,4 3,9 1,2 18,6 2,7 Ország összesen 100,0 30,3 2,0 36,8 1,3 4,2 1,6 20,7 3,0 A munkanélküliség szempontjából kedvezőbb helyzetű régiókban az átlagnál magasabb azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben csak aktív kereső (és eltartott) személy található, viszont alacsonyabb az aktív kereső nélküli, az inaktív keresőket és munkanélküli személyeket tartalmazó háztartások hányada. A kelet- és észak-magyarországi régiókban az előbbiekkel ellentétben a csak aktív kereső személyt magukba foglaló háztartások aránya 25 százalék (országos átlag 30 százalék), az aktív keresőket nélkülöző, de munkanélküli személyeket és inaktív keresőket magukba foglaló háztartások hányada 5 százalék volt (országos átlag 3 százalék). 3) AZ AKTÍV KERESŐK STRUKTÚRÁJA Az 1990-1996 közötti időszakban az aktív keresők struktúrája is alapvetően átalakult. E megállapítás vonatkozik mind a nemzetgazdasági ág, mind a foglalkozás oldaláról vizsgált összetételre. Az átalakulási folyamat struktúrális vonatkozásban már az 1980-as évtized során jelentősen előrehaladt. Jellemző, hogy 1980-1990 között több mint egynegyedével csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatott főállású aktív keresők száma, az iparban és az építőiparban foglalkoztatottaké közel egyötöddel (373 ezer fővel) esett vissza, ugyanakkor több mint 90 ezer fővel (csaknem 5 százalékkal) emelkedett a szolgáltatási jellegű ágakban dolgozó aktív keresők száma. Az 1990 óta végbement gazdasági folyamatok rendkívüli mértékben felgyorsították a már korábban is érvényesülő tendenciákat. A mezőgazdasági válság, az ipari termelés zuhanásszerű visszaesése újabb, igen jelentős állománycsökkenéssel járt együtt. A mezőgazdaság aktív keresőinek létszáma mintegy háromötöddel (420 ezer fővel) csökkent, az iparban és az építőiparban pedig 1996-ban az 1990. évi létszám kétharmadát foglalkoztatták. Az aktív keresők 1990-1996 közötti több mint egymilliós létszámcsökkenése szinte kizárólag (96 százalékban) a mezőgazdaságot és az ipart, építőipart terhelte, a szolgáltatási jellegű ágazatokban foglalkoz40