1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 2) Munkanélküliség
Adataink vannak arról, hogy a munkanélkülieket magukba foglaló háztartásokba hány munkanélküli személy tartozik, 1996-ban az ebbe a körbe tartozó háztartások 86 százalékában egy, 12 százalékában két munkanélküli volt. Ebből következik, hogy elenyésző azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekhez három vagy több munkanélküli személy tartozott. Érthető módon azokban a háztartásokban található több munkanélküli, amelyek több családból állnak. Például a két családból álló háztartások 24 százalékában volt kettőnél több munkanélküli. A munkanélkülieket magukba foglaló háztartások közül különösen azok lehetnek nehéz helyzetben, amelyekben — az eltartottakon kívül — csak munkanélküli személy (esetleg több is) van. Ezeknek a háztartásoknak 27 százalékában volt kettő vagy több munkanélküli személy. Hasonlóan nehéznek ítélhetjük azoknak a háztartásoknak az életkörülményeit, amelyekben a munkanélküli személy(ek) mellett csak inaktív keresők vannak. Az ilyen összetételű háztartások között a kettőnél több munkanélkülit magába foglaló háztartások aránya 11 százalék volt. A munkanélkülieket magukba foglaló háztartások aránya országon belül változatos képet mutat. Már az előbbiekben is elemeztük a munkanélküliség alakulásának területi jellemzőit, most érdemes a területi vonatkozásokat a háztartások oldaláról is megvizsgálni. A munkanélküli személyt magukba foglaló háztartások aránya településtípusok szerint, régiónként, 1996 Százalék Régió Összesen Megyeszékhely Többi város Község Közép-Magyarország 7,9 7,1 9,2 10,0 Közép-Dunántúl 11,6 10,3 11,7 12,2 Nyugat-Dunántúl 9,1 7,9 7,7 10,8 Dél-Dunántúl 11,0 7,2 10,0 14,0 Észak-Magyarország 14,6 10,3 15,1 16,4 Észak-Alföld 14,7 12,3 13,7 17,2 Dél-Alföld 9,9 7,0 11,1 10,6 Ország összesen 10,8 9,3 11,5 13,2 Közép-magyarországi régió esetében Budapest. A háztartásokkal kapcsolatos adatok is igazolják, hogy — munkanélküliség szempontjából — legkedvezőtlenebb helyzetben az ország északi régiói vannak. A nyugat-dunántúli és a közép-magyarországi régió kedvező helyzetét a háztartások oldaláról is ki lehet mutatni. A régiókat alkotó megyék között további különbségeket fedezhetünk fel, például a viszonylag kedvező képet mutató dél-alföldi régión belül, Békés megyében a háztartások közel 12 százalékában volt munkanélküli személy. Ugyanez a mutató Csongrád megyében csak 8,6 százalék volt. A régiók háztartásokkal kapcsolatos településtípusonkénti adatai is jelzik, hogy a munkanélküliség általi érintettség főleg a községekre jellemző, bár egyes régiókban — pl. délalföldi, illetve észak-magyarországi — nincs nagy különbség a városok és a községek között. A keleti országrész falvaiban élő lakosság nehéz helyzetét jelzi, hogy például az észak-alföldi régió községeiben élő háztartások 17 százalékában található legalább egy munkanélküli személy. Az egyes régiókban élő munkanélküliek helyzete a háztartások gazdasági aktivitás szerinti összetétele alapján is jelentősen eltér egymástól. 39
