1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási főcsoport, csoport

megyeszékhelyein a dél-alföldi, illetve az észak-magyarországi régióba tartozó megyeszékhelyektől is különböztek, mert ott a hetedik és nyolcadik főcsoportba tartozó aktív keresők aránya — kissé alacsonyabb — 26 százalék körüli volt. Az észak- és dél-alföldi régió városaiban már — a többi régió városaihoz képest — viszonylag jelentős arányban voltak találhatók mezőgazdasági foglalkozású aktív keresők (hatodik főcsoport). A községek esetében ez még inkább igaz, de feltűnő, hogy ebből a szempontból szintén jelentős volt a dél-dunántúli régióban levő községek aktív keresői között a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya (10 százalék). Összefoglalóan a régiók közötti foglalkozási szerkezet különbségeiről azt lehet mondani, hogy Dunántúlon a nyugat- és közép-dunántúli régió aktív keresőinek foglalkozási összetétele mutat nagy hasonlóságot, viszont a dél-dunántúli régió aktív keresőinek foglalkozási struktúrája a mezőgazdasági jellegű régiókhoz (észak- és dél-alföldi régiók) hasonlít. Némileg meglepő módon az elmaradott térségnek tartott Észak-Magyarország aktív keresőinek foglalkozási összetétele néhány elemében — pl. a mezőgazdasági foglalkozásúak alacsony, a szellemi, illetve ipari, építőipari, gépkezelői foglalkozásúak magas aránya inkább a nyugat-, illetve a középdunántúli régió aktív keresőinek foglalkozási struktúrájához hasonlít. A közép-magyarországi régió különlegesnek mondható helyzetéről fentebb már említést tettünk. Az 1996. évi mikrocenzus során kérdéseket tettünk fel a munkáltató tulajdoni jellegére és külföldi érdekeltségére vonatkozóan. A régiók között a nyugat-dunántúli régió aktív keresői dolgoztak a legmagasabb arányban a magánszférában, és ezen a területen találtak leginkább munkát az ún. vegyes tulajdonú munkáltatóknál. Az észak-magyarországi régióban viszont az állami munkáltatónál dolgozó aktív keresők aránya a legnagyobb (még a közép-magyarországi régiót is megelőzi). Ez az adat arra utal, hogy ebben a térségben maradtak meg azok az állami vállalatok, amelyeket nem privatizáltak. Napjaink érdekes kérdése, hogy a külföldi tőke az ország amely területeit részesíti előnyben. Adataink visszaigazolják azokat az információkat, amely szerint a nyugat-dunántúli régió az egyik fő célpontja a külföldi tőkebeáramlásnak. Ezt követi az közép-dunántúli, illetve a közép-magyarországi régió. Bár a külföldi tőkebeáramlás irányának vizsgálata azt mutatja, hogy az észak-magyarországi régió helyzete kedvező, ennek oka az érintett megyék korábbi gazdasági szerkezetével, a privatizációval függ össze, nem jelenti új beruházások tömeges megvalósulását. Természetesen ezek az adatok csak arról tudnak tájékoztatni, hogy az adott régió aktív keresői közül milyen arányban dolgoznak olyan munkáltatónál, amelyben van külföldi érdekeltség. Ebből nem tudjuk meg a külföldi tőke nagyságát és szerkezetét. 59