1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási főcsoport, csoport

A FEOR—93 — követve a nemzetközi foglalkozási nómenklatúra irányelveit — a vezetők (első főcsoport) esetében nem tette mérlegelés tárgyává az iskolázottság kritériumát, hiszen a gyakorlati életben (mindenekelőtt a versenyszférában) a vezetővé válás nem feltétlenül függ a megszerzett bizonyítványtól, oklevéltől. Az 1996. évi mikrocenzus adatai is tanúsítják, hogy e réteg több mint fele nem rendelkezett felsőfokú végzettséggel. (Ugyanakkor azok aránya már elenyésző volt, akik középiskolai végzettséget vagy középfokú bizonyítványt sem mutathattak fel.) Az általános tendenciának megfelelően a vezetők iskolázottsági szintje az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan emelkedett, és erre hatással volt — főleg a közigazgatási, önkormányzati vezetők esetében — a nemzedékváltás folytatódása és az új törvényes előírások alakulása is. 1996-ban például a közigazgatási és önkormányzati vezetőknek 73 százaléka volt felsőfokú végzettségű. Érthető módon a gazdasági, költségvetési kisszervezeti vezetőknek csak 44 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A magasan kvalifikált tevékenységet folytatók (második főcsoport) döntő többsége — több mint négyötöde — 1996-ban egyetemi-főiskolai oklevéllel rendelkezett. A fejlődést az is mutatja, hogy 1980-ban az e főcsoportba tartozó aktív keresők közül csak 68 százaléknak volt ilyen magas szintű képesítése. Az aktív keresők megoszlása foglalkozási főcsoport és a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 1980—1996 Százalék 1980 1990 1996 Foglalkozási főcsoport általános iskola 8. osztály vagy alacsonyabb középfokú szakmunkásképző iskola, szakiskola, középiskola felsőfokú iskola általános iskola 8. osztály vagy alacsonyabb középfokú szakmunkásképző iskola, szakiskola, középiskola felsőfokú iskola általános iskola 8. osztály vagy alacsonyabb középfokú szakmunkásképző iskola, szakiskola, középiskola felsőfokú iskola z megfelelő főcsoport összes aktív keresőjének százalékában 1. 18,4 49,5 32,1 8,4 46,7 44,9 3,0 48,6 48,4 2. 5,0 26,8 68,2 1,6 19,9 78,4 0,4 15,7 83,9 3. 17,2 77,0 5,8 10,6 80,7 8,8 7,4 77,5 15,1 4. 40,8 57,9 1,3 28,6 69,8 1,6 10,8 83,0 6,2 5. 61,8 37,9 0,3 40,1 58,2 1,7 20,0 76,0 4,0 6. 9,1,1 8,7 0,2 73,0 26,0 1,1 51,1 45,7 3,2 7. 51,6 48,1 0,3 39,0 60,4 0,7 20,2 78,6 1,2 8. 73,8 26,1 0,2 58,7 40,7 0,6 39,7 59,5 0,7 9. 93,1 6,8 0,1 85,2 14,6 0,2 67,1 32,4 0,5 0. 20,4 55,0 ' 24,5 4,3 65,8 29,8 Összesen 53,9 38,0 8,1 38,6 49,2 12,3 21,3 61,9 16,8 Ebből: 1—4. főcsoport 19,7 54,3 26,1 11,1 55,3 33,6 5,1 54,9 40,0 5—9. főcsoport 69,0 30,8 0,2 53,5 45,8 0,8 32,0 66,2 1,8 Az érdemi, de nem kiemelt kvalifikációt igénylő szellemi tevékenységet végzők (harmadik főcsoport) körében 1996-ban már gyakorlatilag a középiskolai szint dominált (67 százalék), ami többnyire nem egyszerű gimnáziumi érettségit jelentett, hanem az érettségivel együtt vagy ezt követően tanfolyami úton megszerzett szakképzettséget is magában foglalt. Megfigyelhető az a tendencia, hogy e főcsoportban is emelkedett — az 1980. évi 6 százalékról az 1996. évi 15 százalékra — a felsőfokú végzettségűek aránya. 46