1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Gazdasági aktivitás

után viszont az aktív keresők hányada több mint 17 százalékponttal lett alacsonyabb (72 százalékról 55 százalékra változott). A csökkenés a férfiaknál még nagyobb mérvű volt, mint a nőknél, tehát nem a gyes, gyed, illetve gyet fokozott igénybevételével magyarázható, hanem a felsőfokú iskolai tanulmányaikat folytatók körének bővülésével (amely a 20—24 éves korosztályra is kiterjedt), valamint azzal, hogy a munkanélküliség e korcsoportot is az átlagosnál erőteljesebben érintette. Az aktív keresők arányának visszaesése a 25—29 éveseknél, valamint a gazdasági aktivitás szempontjából elsősorban tekintetbe vehető 30—39 és 40—49 év közöttiek korcsoportjában is lényeges volt. Az utóbb említett két csoporton belül az aktív keresők hányada még 1990-ben is 87—88 százalék körüli értéket mutatott, ami 1996-ban 70—72 százalékra süllyedt. A férfi aktív keresők eredetileg 90 százalékot meghaladó részaránya 1996-ban a 30—39 évesek csoportjában 78 százalék alá, a 40—49 évesek csoportjában 73 százalékra esett vissza. A munkanélküliség mellett ebben — főleg a 40—49 éveseknél — a rokkantsági nyugdíjazás is lényeges szerepet játszott. Az 50—54 éves és az 55—59 éves férfiaknál a rendkívül szembetűnő visszaesés már döntően a munkaerőpiacról való visszavonulás, az inaktívvá válás említett formáival függött össze. Ugyanez az 50—54 éves nőkre is elmondható. Az aktív keresők aránya korcsoportok és nemek szerint, 1980—1996 Százalék Korcsoport (év) Összesen Férfi Nő Korcsoport (év) 1980 1990 1996 1980 1990 1996 1980 1990 1996 14 2,5 1,1 0,0 1,4 0,8 0,1 3,6 1,6 15-19 43,0 33,3 13,6 45,5 34,9 12,8 40,4 31,5 14,4 20-24 76,2 72,2 54,7 91,9 84,5 61,7 59,9 59,3 47,4 25-29 84,2 78,3 62,6 98,2 93,3 76,2 69,8 62,9 48,4 30-39 90,5 87,7 70,0 98,1 93,8 77,6 83,0 81,5 62,3 40-49 87,1 87,6 71,6 94,4 90,6 73,0 80,2 84,6 70,3 50-54 76,4 73,7 52,5 86,2 80,5 61,4 67,4 67,8 44,5 55-59 43,3 31,0 18,3 72,2 60,3 34,3 18,8 5,9 5,2 60-64 10,7 2,7 2,0 13,2 4,0 3,5 8,7 1,7 0,9 65-69 5,2 1,1 0,7 5,3 1,7 1,0 5,1 0,7 0,4 70—X 2,5 0,3 0,2 3,0 0,6 0,3 2,1 0,2 0,1 Összesen 47,3 43,6 34,2 55,3 50,4 39,7 39,9 37,4 29,1 Az aktív keresők területi megoszlását korábban is befolyásolták az ország egyes régiói között fennálló társadalmi-gazdasági különbségek. Az utóbbi másfél évtizedben olyan eltolódások következtek be, amelyek egyrészről a nyugati országrészek, a központi területek, másrészről a keleti vidékek közötti különbségek növekedésére utalnak. 1980-ban az aktív keresőknek háromötöde (60 százaléka) lakott a dunántúli és közép-magyarországi régiókban. 1996-ra ez az arány 3 százalékponttal (63 százalékra) emelkedett, párhuzamosan az északmagyarországi és az alföldi régiókban élők hányadának megfelelő mértékű visszaesésével. E tendencia mindkét nemnél — férfiaknál némileg erőteljesebben, a nőknél mérsékeltebben — kifejezésre jutott. 19