1996. ÉVI MIKROCENZUS Főbb eredmények (1996)

HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK - A magánháztartások jellemzői

ládot magukba foglaló háztartások aránya az 1980. évi közel 73 százalékról 1990-ig 69 százalékra mérséklődött, az ezt követő években viszont a csökkenés mértéke - hasonlóan az összes családháztartásnál tapasztalthoz - az 1 százalékpontot sem érte el. Említésre méltó változás viszont, hogy az egycsaládos háztartások közül azoknak a részesedése, amelyekben a szűk családhoz tartozó személyeken (azaz a házaspárként vagy élettársi kapcsolatban élőkön, a gyermekét egyedül nevelő szülőn és a szülőkkel, szülővel élő nőtlen vagy hajadon gyermekeken) kívül más személy is él, 1990 óta több mint 2 százalékponttal csökkent, miközben a csak ilyen személyekből álló háztartások hányada - a nyolcvanas évtizedben bekövetkezett mintegy 3 százalékpontos mérséklődést követően - közel másfél százalékponttal nőtt, azaz megemelkedett azoknak a háztartásoknak a hányada, amelyekben a szűk családon kívül más személy nem él. A két vagy több családból álló háztartások aránya 3 százalék. Ellentétben a családháztartásokkal, az egyszemélyes háztartások száma és aránya 1990 után is tovább emelkedett, számuk mára kismértékben meghaladja az 1 milliót, az összes háztartáson belüli arányuk pedig a 26 százalékot. A népesség több mint egytizede tehát egyedül él, az egyedül élőknek pedig jóval több mint fele (58 százaléka) 60 éves vagy idősebb személy. Az átlagos háztartásnagyságnak az utolsó másfél évtized alatti csökkenése tükröződik a háztartások nagyság szerinti megoszlásában is. A nyolcvanas évek jelentős, a teljes struktúrát alapjaiban módosító változásai a kilencvenes évekre lényegében elcsitultak. 1990 óta csupán az egyszemélyes háztartások aránya nőtt számottevően (közel 2 százalékponttal), s ezt a két-, három-, illetve négyfos háztartások hányadának némi csökkenése ellensúlyozta, miközben a nagy létszámú háztartások részesedése mindössze 1-2 tized százalékponttal emelkedett. A népesség öregedési folyamata megváltoztatta a háztartásban élők korösszetételét is. 1980 és 1996 között a csak 30 évesnél fiatalabb személyekből álló háztartások hányada 12 százalékról 8 és fél százalékra esett vissza, a csak 60 évesekből vagy idősebbekből állóké viszont ugyanezen időszak alatt - 6 százalékpontos növekedéssel - 24 százalékra emelkedett. Csekély mértékben nőtt a fiatal- és középkorúakból álló háztartások hányada, míg a háromgenerációs háztartásoké közel 3 százalékponttal, 5 százalékra esett vissza. Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy jelenleg minden huszadik háztartás olyan, ahol fiatal-, közép- és öregkorú személyek élnek együtt. Részint a népesség korstruktúrájában bekövetkezett módosulások, részint a gazdasági rendszerváltás velejárójaként megváltozott a háztartásokban élők gazdasági aktivitás szerinti összetétele. Csökkent a háztartásokban élő aktív keresők száma: 1990 és 1996 között a két Százalék A háztartások nagyság szerinti megoszlása 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 3 4 személyes háztartás 6-X 14