1996. ÉVI MIKROCENZUS Főbb eredmények (1996)

HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK - A magánháztartások jellemzői

aktív keresőt magukba foglaló háztartások hányada 29 százalékról 21 százalékra mérséklődött, a három vagy több aktív keresővel rendelkezőké pedig 8 százalékról 5 százalékra esett vissza, miközben a csak inaktív keresőket tartalmazó háztartások részesedése 29 százalékról 37 százalékra nőtt (a csak inaktív keresőkből álló háztartások többsége a nyugdíjasok háztartásai). A tendencia már a nyolcvanas években is jelentkezett, de akkor egy egész évtized kellett hasonló mértékű változások bekövetkezéséhez. Ez minden bizonnyal összefügg azzal, hogy ekkor túlnyomórészt a korstruktúra változásának a hatása érvényesült csupán, míg a kilencvenes évek első felében e hatást fokozták a gazdasági életben végbement folyamatok. Ezzel összefüggésben jelenleg 5 százalékot tesznek ki az olyan háztartások, amelyekben nincs aktív kereső, de van munkanélküli személy. 1980-ban száz háztartásra 133 aktív kereső személy jutott, tíz évvel később 115, jelenleg csupán 90. Valamelyest árnyaltabb képet kapunk, ha'a családháztartásokat külön is vizsgáljuk: itt száz háztartásra ez év tavaszán 116 aktív kereső jutott, amely mutató értéke 1980-ban 159, 1990ben 144 volt. A korstruktúra kedvezőtlen eltolódása mellett feltehetően a gazdasági rendszerváltás hatása is érvényesül abban, hogy a nyolcvanas években tíz év alatt csak 15 fővel csökkent a mutató értéke, míg az 1990 óta 1980-ban a háztartások 69 százaléka tulajdonosként vagy annak rokonaként lakta a lakást. 1990-ig arányuk 74 százalékra nőtt, míg jelenleg - túlnyomórészt a lakásprivatizáció következményeként - a tulajdonosi vagy annak rokona jogcímen lakó háztartások aránya meghaladja a 89 százalékot, a föbérlőként vagy annak rokonaként lakóké pedig 10 százalék alatt marad. Az országos átlagnál némileg kedvezőtlenebb helyzetben vannak azok a háztartások, amelyekben az egyik szülő él együtt gyermekével vagy gyermekeivel, valamint azok, ahol a háztartás egyetlen személyből áll. Az előbbieknek 85 százaléka, az utóbbiaknak 86 százaléka lakja tulajdonosként (vagy annak rokonaként) a lakást; föbérlőként (vagy annak rokonaként) az egy szülőből és gyermekből álló háztartásoknak nem egészen 14, az egyedülállók alkotta háztartásoknak pedig csaknem 12 százaléka él. A háztartások lakáskörülményeinek egyik legfontosabb jellemzője a lakás szobaszáma. 1990 és 1996 között az egyszobás lakásban lakó háztartások aránya alig, mindössze fél százalékponttal csökkent, jelenleg a háztartások 15 százaléka él ilyen lakásban. Ez idő alatt változatlanul a kétszobás lakásban lakó háztartások hányada maradt a legmagasabb, arányuk 1990 óta csekély mértékben csökkent, jelenleg 42-43 százalék körül van. Az utóbbi időben szinte kizárólagossá váló magánlakás-építésben zömében az átlagosnál nagyobb alapterületű és szobaeltelt több mint hat évben ennek közel kétszeresével, 28 fövel. A háztartások gazdasági aktivitási összetétel szerinti megoszlása 1980 1990 (23%) []] Aktív kereső van Aktív kereső nincs: £ munkanélküli van csak inaktív ka-eső van | csak eltartott van 15