1996. ÉVI MIKROCENZUS Főbb eredmények (1996)

HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK - A magánháztartások jellemzői

HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK A magánháztartások jellemzői 1996 áprilisában Magyarországon 3 millió 869 ezer magánháztartásban 9 millió 995 ezer személy élt. 1980-ban a háztartások száma ennél kevesebb, 3 millió 719 ezer, 1990-ben pedig valamivel több, 3 millió 890 ezer volt. Háztartáson az együttlakó személyek azon körét értjük, akik közös lakásban laknak, létfenntartási költségeiket közösen viselik, és általában közösen étkeznek. A nyolcvanas években a népesség csökkenése ellenére növekedett a háztartások száma, mivel erősen hatottak a generációk különélését előidéző tendenciák. Növekedett azoknak a háztartásoknak a száma, ahol a szűk családmag él együtt, illetve ahol egy személy él egyedül. Megnövekedett a válások miatt szétaprózódott háztartások aránya is. 1990 óta viszont a háztartások száma is csökkenni kezdett, részben a népesség csökkenése, részben a fent említett tényezők következtében. E folyamat eredményeként a háztartások átlagos nagyságának korábbi jelentős visszaesése mérséklődött: míg a száz háztartásra jutó személyek száma 1980-1990 között 279-ről 260-ra (19 fövel) csökkent, addig az 1990 utáni időszakban a csökkenés mindössze 2 fó volt, ami azt jelenti, hogy 1996-ban minden száz magánháztartásban átlagosan 258 személy élt. Az 1980 óta eltelt másfél évtized jelentős változásokat hozott a háztartások összetételében is. A családot magukba foglaló háztartások (az ún. családháztartások) hányada az 1980. évi 77 százalékról 1996ra 71 százalékra csökkent, elsősorban az egyszemélyes háztartások arányának emelkedése miatt. A visszaesés szinte teljes egészében 1980 és 1990 között következett be. A változás tendenciája a családháztartások csaknem minden strukturális egységére igaz. így például az egyetlen csaA háztartások háztartás-összetétel szerinti megoszlása 1980 1990 ] Egy családból álló háztartás | Két vagy több családból álló háztartás J Egyszemélyes háztartás | Egyéb háztartás (4%) 1996 13