1996. ÉVI MIKROCENZUS Az egyszemélyes háztartások fő jellemzői (1998)

AZ EGYEDÜLÁLLÓK LAKÁSVISZONYAI - A lakások felszereltsége, komfortossága

A legkisebb lakásokban a budapesti egyedülállók élnek, egyaránt közel kétötödük lakik egy-, illetve kétszobás lakásban. Minden más településtípusban - hasonlóan az összes háztartáshoz - a kétszobás lakásban élö egyedülállók aránya a legmagasabb, a kisebb városokban megközelíti, a megyei jogú városokban eléri, a községekben pedig meg is haladja az 50 százalékot. A települések „rangjának" csökkenésével nő a nagy lakásban élő egyedülállók aránya. A fővárosban a három- vagy többszobás lakásban élők hányada alig haladja meg a 21 százalékot, a megyei jogú városokban ez már 23 százalék. A kisebb városok és a községek között e tekintetben lényegében nincs eltérés, itt az egyedülállók egyaránt közel negyede él három- vagy többszobás lakásban. A lakások felszereltsége, komfortossága 1980-ban az egyedülállók lakásainak még csak 57 százalékában volt vízvezeték. A nyolcvanas években megindult jelentős mértékű közművesítés az egyedülállók lakásait is érintette. Ennek megfelelően tíz év alatt 18 százalékponttal nőtt a vízvezetékkel ellátott lakásban élők aránya. Jelenleg az összes háztartás 87 százaléka él hálózati vízvezetékkel ellátott lakásban, s további valamivel több mint 2 százalékuk használ házi vízvezetéket. Az egyedülállók lakásainak ellátottsága ennél alacsonyabb, az összes háztartástípus közül ők élnek hálózati vízvezetékkel legkevésbé ellátott lakásokban. 1996 áprilisában az egyszemélyes háztartások 80 százaléka használt vezetékes vizet, s további nem egészen 2 százalékuk házi vízvezetéket. Az egyedülállók a vízellátás módja szerint, településtípusonként Százalék Az ivóvízellátás módja Összes egyszemélyes háztartás Budapest Megyei jogú város Többi város Község Hálózati vízvezetékből a lakásban 80,1 98,4 92,9 77,9 59,3 Hálózati vízvezetékből a lakáson kívül 12,0 1,2 4,1 14,1 24,0 Házi vízvezetékből a lakásban 1,6 0,2 0,5 1,2 3,7 Egyéb módon 6,2 0,1 2,5 6,8 13,0 A kilencvenes években a szennyvízelvezetéssel ellátott lakásban lakó háztartások aránya hasonló ütemben nőtt, mint a hálózati vízvezetékkel ellátott lakásban lakóké. így volt ez az egyedülállók esetében is, arányuk az évtized eleji 76 százalékról 1996 tavaszára 83 százalékra emelkedett. Míg azonban a vezetékes vízellátás ebben az időszakban már részben kiváltotta a házi vízvezetéket, addig a szennyvízelvezetéssel ellátott lakások arányának a növekedését csak részben segítette elő közcsatornába való bekötés, abban még jelentős szerepet kapott a házi csatorna valamely formájának a kialakítása is. Jelenleg az egyszemélyes háztartásoknak a fele lakik közcsatornába kötött lakásban, s ez magasabb arány, mint az összes háztartásban megfigyelhető hányad. További egyharmaduk a szennyvízelvetést házi csatorna használatával oldja meg (az összes háztartásnak viszont 43 százaléka). Az egyedülállók lakásainak 17 százaléka csatornázatlan. Ez utóbbi arány az összes háztartás esetében 10 százalék. Az összes háztartás és ezen belül az egyedülállók lakásainak szennyvízelvezetéssel való ellátottsága között településtípusonként nincs számottevő eltérés. A különbség a csatornázottság típusában (köz- vagy házi csatorna) van. A fővárosban és a megyei jogú városokban az 33