1996. ÉVI MIKROCENZUS Az egyszemélyes háztartások fő jellemzői (1998)

AZ EGYEDÜLÁLLÓK DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI, ISKOLAI VÉGZETTSÉGE - Az egyedülállók korösszetétele

a középkorúak hányada az 1980-as évekbeli növekedés után valamelyest visszaesett. Jelenleg a népességen belüli arányuk 40, az egyedül élők közötti részesedésük pedig 33 százalék. 1980-ban az egyedülállók éppen fele volt 60 éves vagy idősebb, s bár a nyolcvanas években a növekedés csak csekély mértékű volt, 1996 tavaszára arányuk mégis megközelítette az 58 százalékot. Ugyanez az arány a teljes népességen belül mindössze 19 százalék. Az egyedülállók között a legdinamikusabban a 70 évesek vagy idősebbek aránya emelkedett, az egyszemélyes háztartások aránynövekedését teljes egészében ők okozzák. Részesedésük a vizsgált időszakban 5, az ennél fiatalabbaké viszont csak 2 százalékponttal nőtt. A legidősebbek hányada mára meghaladja az egyharmadot (34 százalék). Említésre méltó, hogy míg a 70 évesek és idősebbek népességen belüli aránya 1980 óta mindig a 60-69 évesek hányada alatt maradt, addig az egyedülállóknál a legidősebbek arányszámai a magasabbak (az időszak elején és végén egyaránt 8-11 százalékkal). A középkorú férfiak kedvezőtlen halálozási mutatóival fíigg össze, hogy míg az egyedül élő férfiaknak csak 36 százaléka 60 éves vagy idősebb, addig a nőknél ez az arány megközelíti a 70 százalékot (a férfi népességen belül 16, az összes nő körében 23 százalék). Az egyedül élő férfiaknak csupán egyötöde, a szintén egyedül élő nőknek viszont több mint kétötöde élte meg legalább a 70. életévét. A legidősebb az egyedülállók korösszetétele a községekben, a legfiatalabb a megyei jogú városokban. A községekben a 70 évesek vagy idősebbek aránya 39 százalék, s csupán nem egészen 4 százalékuk 30 év alatti (a népességen belül ugyanezek az arányok 10, illetve 40 százalék). A megyei jogú városokban a legidősebbek hányada 29, a legfiatalabbaké pedig közel 14 százalék, ami egyben a legidősebbek között a legalacsonyabb, a legfiatalabbak között pedig a legmagasabb településtípusonkénti arány. Magas a legidősebbek hányada a fővárosban is (33 és fél százalék), viszont a legfiatalabbaké alig marad el a megyei jogú városokban tapasztalttól, arányuk 13 százalék (Budapest népességében a legidősebbek 11, a legfiatalabbak 38 százalékot képviselnek). A 60-69 évesek településtípusonkénti részesedése némileg kiegyensúlyozottabb, mint a legidősebbeké. A legmagasabb arány e korosztálynál is a községekben mutatható ki (27 százalék), s a fővárosban is meghaladja az egyötöd részt (21 százalék), míg a vidéki városokban élőknél e két érték között (23 százalék) alakul. Ezek az arányok csak részben követik azokat a megoszlásokat, amit a népesség megyénkénti korcsoportos arányszámai mutatnak. Míg például Csongrád megye egyedülállói az összes megye közül a legfiatalabbak (itt a legmagasabb, 15 százalék a fiatalok és a legalacsonyabb, 52 százalék a 60 évesek és idősebbek aránya), addig népessége az egyik legidősebb: a fiatalok hányada csak öt megyében alacsonyabb, az időseké pedig csak háromban magasabb. A leggyakoribbak az idős egyedülállók Az egyedülállók összevont korcsoport szerint, településtípusonként j 70 éves vagy idősebb j^s

j 60-69 éves 50-59 éves 40-49 éves 30-39 éves 29 éves vagy fiatalabb Budapest Megyei jogú Többi város Község város 21